Miközben írni kezdtem ezt a bejegyzést, csendesen megeredt az eső. Pedig a meteorológusok a szárazságot kezdik emlegetni. A bőségesen megöntözött tél után már közel három hónapja nem volt felénk számottevő eső, az ország déli részének viszont az utóbbi hetekben sok viharos epizódban volt része. Azt hiszem, esős Anyák napja lesz holnap itt északon, mert alaposan nekiindult, többnyire csendesen de szívósan.
Lefényképeztem az utca pillanatnyi állapotát, úgy, ahogy a gépek letették a lantot péntek d.u. 4 óra felé. Ezzel a zaj is csillapodott valamelyest, mert csak egy sáv maradt a közlekedésre, a parkolásra természetesen egy sem. Méregetem készleteim mennyiségét, vajon kitartanak-e, míg újra lehet parkolni (és kipakolni a bevásárolt élelmiszert, hiszen így az "online" vásárlás is szünetel...)
 |
 |
| a ház előtt |
Szerda esti összejövetelünkön az elégedettség és az öröm állapotának viszonyáról, külöbségéről és összefüggéséről vitázgattunk. Persze, megbeszélhettük privát dolgainkat is az utána következő egyszerű, de finom kis vacsorán, amit felváltva készítünk el. Évente mindenkire jut egy alkalom, amikor is bemutathatja szakács tudományát, min. 20 személyre! Másnap Muriel barátnőm javaslatára elmentünk kagylót enni, de a lényeg a beszélgetésen volt, Muriel tervein, melyek percenként születnek és csodák csodájára, többnyire el is jutnak a megvalósulásig! Még belém is sikerül tettvágyat, energiát öntenie!
Az itteni május elég hideg és esős volt. Sokat esett, de kellett is a földeknek. Olvastam a neten, hogy Franciaországban délen, milyen viharok voltak.
VálaszTörlésIdeje lesz már, ha abbahagyják az útjavítását nálatok. Emlékszem, hogy elég régóta írod, hogy mennyi munkával, zajjal és egyéb kellemetlenséggel jár. Köszönöm a képeket, most látom csak igazán az állapotot.
Szeretek olvasni az összejöveteleteikről és a témáitokról. Jók lehetnek a beszélgetéseitek, a találkozások és a hozzájuk kapcsolódó étkezések. Muriel jó barátnő, ha megvalósuló ötletekről tud beszámolni. Sokat számít, ha tettvágyat és energiát tud önteni beléd. Szükség van ilyen emberekre a környezetünkben.
Sajnos a kagylót nem szeretem. Nem azért mert nem felel meg az íze, vagy bármi miatt ellenemre lenne, hanem szerintem allergiás vagyok rá, mert nem marad meg bennem. Ezt tapasztaltam mindig, ha próbálkoztam vele, tehát abba is hagytam.
Szép vasárnapot és Anyák napját kívánok!
Kedves Éva, köszönöm a látogatást! Az előbb telefonáltam az egyik unokámnak, de alig volt hangom : ma még nem szólaltam meg...
TörlésAz Anyák napját is egyedül fogom tölteni, a gyerekeknek másutt lesz programja. Barátaim nagy része meg saját gyerekeivel lesz elfoglalva. De nem panaszkodok, a csirkét már megfőztem, csak a körítés hiányzik. Jól elvagyok egyedül is, kimenni se nagyon lehet, amint az ábra mutatja.
Muriel sokszor betársít a készülő terveibe, persze nemcsak engem, hanem sok ismerősét is, akik megihletik. Fáradhatatlan, csak bámulom örökös nyüzsgését, sohasem tétlen. (Igaz, 9 évvel fiatalabb nálam, elvált, egyedül nevelte fel 2 gyerekét, már 2 unokája is van. Minden ismerősöm egy külön világ...)
Írnál nekünk Murielről? /Anyáknapja, gyermeknap.... nálunk az utóbbi az "ünnep" ma. Úgy gondoltam, hogy valami szocialista csökevény, tévedtem. Törökországban tartották meg először... "A Gyermeknap a világ más országaiban is ünnepnap. Magyarországon 1931-tõl ünneplik, amikor még Gyermek Hétnek hívták, 1950 óta viszont már csak egy napig tart és május utolsó vasárnapján tartják. Célja, hogy felhívja az emberek, a világ figyelmét a gyermekek jogaira, helyzetére.
TörlésA Nemzetközi Gyermeknap (ami általában június 1.) megünneplése Törökországból ered és különösen a volt kommunista országokban vált népszerûvé. Ehhez hasonló az ENSZ által létesített Egyetemes Gyermeknap (Universal Children s Day) intézménye is.
A Nemzetközi Gyermeknapot a világ számos országában megünneplik, általában június 1-jén. Az ünnepet elõször Törökországban tartották meg 1920-ban (1920. április 23.), majd késõbb a genfi Gyermekjóléti Konferecián 1925-ben."
Nálam minden nap gyermeknap, ha együtt vagyunk. Tegnap a kit "kicsike" volt az ajándékom.
Itt ma szép idő van, ki is rohantam - hat órakor - kattintgatni, nem lehet betelni a látvánnyal.
Márta, írtam már itt-ott Murielről, de valójában egy regénybe se férne el az élete... Mondjuk dióhéjban : az ötvenes évek közepén született, voltak vagy öten testvérek, apja messze eljárt dolgozni és csak hét végén járt haza... Korán férjhezment (mihelyt betöltötte a 18-at), 2 gyereke született, de hamarosan elváltak : a férj alkoholista lett... M. mint mélyen hívő katolikus, úgy tekinti, hogy a válást isten nem mondja ki, és ezért egyedül nevelte fel gyerekeit, fizette a ház részleteit vagy 20 évig... A munka mellett írt frenetikus ütemben, szinte mindig, főleg verseket... Már felnőtt fejjel, beíratkozott a párizsi Katolikus Intézetbe, ahol filozófiából felsőfokú diplmát szerzett (munka mellett...). Érzelmi élete külön fejezeteket érdemelne... Most már lassan a hetven felé ballag, de a regény még messze nem ért véget! Számos verseskötete jelent meg, könyvvásárokra, felolvasásokra jár, másokat is állandóan felfedez és bátorít, elesetteket felkarol... Szóval, tényleg csak dióhéjban, részleteket nem téve a kirakatba... Én kb. a 90-es évek vége felé ismertem meg, amikor Gilbert-rel a 1999-2009 között megjelenő folyóiratunkat szerveztük. G. halála óta pedig havonkénti irodalmi esteket, hol egyikünknél, hol másikunknál.
TörlésEgyszer elköltözött egy évre egy kis faluba, és ott könyvesboltot, irodalmi kört nyitott, de persze csődbe ment... Máskor 4 hónapot töltött a kameruni őserdőben és ott is költészetet tanított egy szerzetesek által vezetett iskolában... (10 kg-val kevesebbel jött haza, mert azt ette, amit az őslakók...)
Panaszkodni soha nem hallottam, pedig sok veszteség érte. Ennyi elég is a dióhéjba!
P.S. itt nem ünneplik a gyereknapot, de Törökországban felvonultam egyszer a gyerekekkel (küldöttség gyanánt Antalyában, én mint kísérő szülő fiam osztályával), még a köztársasági elnök is fogadott bennünket!)