Keresés ebben a blogban

2014. augusztus 12., kedd

Látszik az alagút vége...

     
   Ma délután elment az utolsó szerelő is. Úgy érzem magam, mint aki lábadozik... 
   Julius 23-a óta visszafogott lélegzettel élek, állandóan arra a horizontra függesztve tekintetem, melyre a munkák vége van felírva. Minden fizikai és lelki erőmet az ellenállás emésztette fel: hogyan éljünk (főzzünk, együnk) az egybeömlesztett holmik között fennmaradt pár négyzetméteren a földszinten, caplassunk fel a 18 lépcsőfokon minden kézmosásért, mosogatásért a fürdőszobába Lucie-vel, nyeljük a port és hallgassuk a fúrók, fűrészek, kalapácsok fülsértő zaját naphosszat... 
  Reggel 8-tól este 5-6 óráig (elmenni nehéz volt, egyrészt az eső miatt, másrészt az állandóan felmerülő részletproblémák miatt). Sok munkát elvégzett a naphosszat itt mesterkedő 4-5 ember. Ajtó, ablak, tető, plafon kicserélve, a fal három oldalról 15-20 cm vastag hőszigetelést kapott. WC, zuhanyozó készült öreg napjaimra (ha lesznek, teszem hozzá azonnal). Na és a terasz, melynek csak a fele látszik a képen.
   Több képet azért nem teszek fel egyelőre, mert hátra van még egy kiadós tisztogatás (eddig is volt több is, de mindig újra kell kezdeni), pakolás, amíg mindennek helyet találok. A gyerekek itt voltak 3 napig, Agnès levakarta a tapétát, és egy rétegben lefestette a konyhát. François többször is megfordult a szemétlerakón és a pincében. Nélkülük képtelen lettem volna elvégezni... A végén úgy kellett őket lefognom, hogy pihenjenek is egy kicsit.
   Tegnap este visszamentek. Agnès megkérdezte Lucie-t: "Na, milyen volt a vakáció?" "Zseniális!"  -  jött a szívből jövő felkiáltás... ("Alors, c'était comment, les vacances?"  -  "Géniales!") Hát, igaz, ami igaz: szerencsére nem egyformán éltük meg...

24 megjegyzés:

  1. Mi egy éve élünk így, - na nem állandó jelleggel azért és két héten belül vége is a munkálatoknak. Mindenesetre a gyerekek gyorsan hozzászoktak a megváltozott körülményekhez. A kicsi például mély álomban, nagyokat horkolva aludta végig, hogy gerendáig csupaszították a háztetőt a feje felett. Pedig ott aztán volt zaj.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerencsére a gyerekek ellenállóbbak! Igaz, nincs rajtuk a szervezés felelőssége...

      Törlés
  2. Húha! De tiszta formájú lett az erkély.
    A zajban az a jó, hogy egyszer csak vége szakad.
    Legalább kétszer végigéltem, amit Te mostanában.
    Nem kívánkozom egy újabbra.
    Most már legyen minden úgy jó, ahogy van.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mick, valószínűleg nekem is ez lesz az utolsó ilyen vállalkozásom! Ezért is lett ennyire koncentrált!
      A terasz "kompozit" anyag, nem kell takarítani sem, az eső gondoskodik bőven róla...

      Törlés
  3. Már ez a kis részlet is ígéretesnek tűnik.
    A munkáért nem irigyellek,de ezt már sokan jeleztük.
    Lucie, miért éppen most volt itt nálad? Mindenesetre nagyon jó, ahogy ő nyilatkozik az egészről, legalább számára zseniális volt.:-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Éva, a gyerekek 2 hete már rég meg volt szervezve: előre kell a dátumokat lefoglalni, mert az ő szabadságuktól is függ, nomeg a napközit is le kell foglalni előre. A munkálatok kezdete tolódott el 1 hónappal... Lucie-vel még jókat nevetni is sikerült!

      Törlés
    2. Minden jó, ha jó a vége!:-)

      Törlés
    3. Igen, nagyon igaz, akkor is, ha nincs teljesen vége még!

      Törlés
    4. Ajtó mindig is nyílt a konyhából a kertre? Ablak gondolom volt( a konyha ablaka látszik ugye a képen?), de az ajtó megléte érdekelne.

      Törlés
    5. Volt ajtó, de vékony fakerettel, akárcsak az ablak. Most háromszoros az üveg és légmentes a záródás (mindez a hideg ellen), a fal és a tető is 15-20 cm-rel szigetelve...

      Törlés
    6. Köszönöm a választ.

      Törlés
  4. Mostantól könnyebb lesz! Egy feladatod marad meg kell szokni a jót! Soha rosszabb dolgod ne legyen. Meglátod hamar belakod az új birodalmadat. Boldog vagyok, hogy elkészültetek és végre túl vagy a macerán.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igazad van: meg kell szoknom! Egyelőre tétován keresgélek a megszokott, de eltűnt helyeken...
      Te is így voltál, gondolom, a költözés után, Györgyi!

      Törlés
    2. Hónapokig tartott és még most sem az igazi. Mégis a kezdeti félmeimhez képest, már minden jó és szerethető.

      Törlés
    3. Gondolom, ebben az előzőtől való nehéz elszakadás is közrejátszott...

      Törlés
  5. Elfelejtettem mondani, hogy a terasz ZSENIÁLIS!
    :o)))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is így látom, potenciálisan! Még hiányzik egy-két virágosláda, stb...

      Törlés
    2. Elképzeltem hozzá a kiegészítőket és emiatt írtam azt, hogy ZSENIÁLIS!
      Ölellek

      Törlés
    3. Jónéhány dolgot kell még hozzáképzelni! A kertet teljesen letaposták, a gyönyörű hortenziát ki kellett vágni...

      Törlés
    4. Emiatt valóban lehet benned egy kis szomorka. A hortenzia mint tudod nekem is gyenge pontom.
      Remélem sikerül pótolni majd egy másikkal!

      Törlés
    5. Sokat kell majd ügyködni a kerten, hogy ujra életre keljen. Hortenzia feltétlenül lesz!

      Törlés
  6. "A képzelet varázspálca..." , mondta a költő. Télen, amikor lesz egy kis hó, vidám örökzöldet látok a sarokban. Pihenj jól ennyi meló után!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát, az az igazság, hogy kell még egy jó erős és hatékony varázspálca!... Addig is adok magamnak egy kis írogatós pihenőt, ami nagyon hiányzott már...

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...