Az idén júliusban Szegeden jártunkban - én az Árkád nagy könyvesboltjába, a Libribe menekültem a tűző nap elől, - igyekeztem megtartóztatni vásárlási ingereimet. Könyvhegyek várnak rám elolvasatlanul, franciául és magyarul egyaránt. Mióta a szemműtéteken átestem, az esti ágyban olvasás nehezemre esik. Feldagadt kék-vörös színű jobblábam sem kívánta különösebben a gyaloglást.
Úgy tűnik, jól megugrott egy év alatt a könyvek ára. Három könyvet vettem, 3 Ft híján 16000-be kerültek... Nem tudom, a jövedelmek követik-e az árak emelkedését? Persze azt sem, hogy a magamfajta nyugdíjas mennyi könyvet tudna magának venni (csak a nagyobb alkalmakra is), miután az életbevágó számlákat kifizette?...
Az egyik Márai "Füveskönyv"-e a Helikontól. Már rég el akartam olvasni. Még nem került rá a sor, de már itt-ott belekóstoltam. 202 eszmefuttatást tartalmaz. Tudom, hogy nem egyfolytában, hanem szemezgetve fogom elolvasni. Néha Montaigne-re emlékeztet.
A legnagyobb "falat" az Eszterházy-interjúk válogatása "Vanni van" címmel, a Magvető kiadásában. Alig várom, hogy belemerülhessek a 330 oldal olvasásába. Amúgy is szeretem a jó beszélgető könyveket érdekes, nagy alkotókkal, ha hozzáértő kérdezőt - vagy inkább beszélgető partnert - kapnak, akik mélyenszántó gondolatok születéséhez is képesek bábáskodni...
A regény másik fő szereplője a kor, a hetvenes, nyolcvanas évek, kilencvenes évek vidéki városa, Nagykanizsa, a hajdani - Monarchia-beli - művelt, kispolgári Kanizsa, ahol mindenki énekelt, de "hetvenöt év múlva az emberek óvatosan megpróbáltak énekelni valamit, már nem ment. A zene meghalt a torkukban." A rendszerváltás szomorú összegzése szerint az új világ elpusztította a régit, de nem teremtett helyette élhetőt.
Örülök, hogy írsz, benéztem a héten többször is. Érdekelne, hogy miből alakítod ki a képet "rólunk"? Miért ne futhatná 1-1 könyvre a nyugdíjasnak? Futhat, az én óvónői nyugdíjamból legalább is, igaz nem dohányzom, nem fogyasztok mértéktelen módon alkoholt. Gyakran tapasztalom, hogy az üzletekben kapható szennylapokból kettőt, hármat is tesz kosarába az idősebb korosztály bulvárra éhes tagja, ha azokat a napi szinten vásárolt, ugyanazt a semmit tartalmazó lapokat kezébe sem fogná, futná drága könyvre. Plusz szinte minden nagyobbacska településen van közkönyvtár, ahonnan minőségi olvasnivaló kihozható. Aki az éhhalál szélén tengődik, többnyire maga is felelős sorsa alakulásáért. Az ének elhalásáról... Mi nem nagyon nótáztunk a rendszerváltás előtt, egyházi énekeink a kis imateremben halkan szóltak a hatvanas, hetvenes években, nehogy sértse az egyházügyi hivatal, s egyéb személyek érzékeny fülét. Ma mindenfelé kórusok vannak. A Zuram ezen a héten minden délután kórustáborba jár, a közeli Százhalombattán működő Liszt Ferenc Vegyeskar tagja, s szombaton Kőszegre utaznak kórustalálkozóra. Vidám nyári dalokkal készülnek, de már gyakorolnak egy nagy ívű mesterművet, nemrégiben nagy sikerrel léptek fel éppen Százhalombattán. https://lisztkorus.hu/ Próbáltam kissé árnyalni a képet. Élünk, olvasunk, utazunk, szerényen, a szerény életvitel begyakorlására volt módunk a szocializmus alatt is.
VálaszTörlésMárta, éppenhogy nincs sokrétűen kialakult képem "rólatok" (bár nem gondolom, hogy ilyen "elidegenedett, turista módon" viszonyodnék Magyarországon élő honfitársaimhoz...) Csak azt próbáltam elképzelni, hogy pl. egy magamfajta nyugdíjas tanár meg tudna-e élni pl. a Viharsarokban, ha mindent a boltban kell vennie?... Azelőtt, emlékszem, az első kérdések közt szerepelt a jövedelem, ma már szinte nem illik feltenni családban sem ezt a kérdést (mint ahogy itt sem, emlékszem, eleinte mennyire meglepett a 3 tabu kérdés itt a franciák között, még a családban se illett feltenni őket : "Mennyi a fizetésed?", "Kire szavazol?", "Vallásos vagy-e?" Ma már nem tabu, de azért érzékeny...) Örülök, hogy számodra általánosságban véve pozitív a változás.
TörlésAz én jövedelmem (40 év munka/30 év pedagógus év) - 13 év boldog nyuggerség után közel háromszorosa az utolsó fizetésnek. Ezt csak azért írom le, hogy jelezzem ha pompásan nem is, de szerényen meg lehet élni. Nyaralni is, utazni is - persze mértékkel. A mindent venni kell kategóriába tartozom, parányi a veteményes kert, amit most éppen sivatagi forróságú szél perzsel végleg szárazzá. Az éneklés folyamatos, bár sosem volt szép hangom... minden unokámnak, a szöszkéknek is, ha megyek hozzájuk órákon át dalolok, verselek, mondókázok, szakmai ártalom talán.... Több tucat éneket tudnak itt is, ott is. Könyvet viszek nekik, magamnak szinte soha, a családban, baráti körben körbejárnak az olvasni valók, s rogyadoznak a polcok az olvasnivaló, örökölt irodalomtól. Tengeri családi nyaralásunkra Kardos G. György - A történet vége c. könyvet vittem magammal, megrázó olvasmány volt. Márta
Törléshú, nagyon tetszik ennek a könyvnek a borítója, nagyon elgondolkodtató.
VálaszTörlésVera, te is gyakran jársz haza, de életed nagyobbik része máshol folyik. Biztosan érdekelne a könyv, bár te már egy új, sokkal fiatalabb generációként látod a dolgokat... Arról nem beszélve, hogy a könyv fő témája nem politikai-közéleti, hanem pszichológiai...
TörlésMa Mo-on a netto átlagkereset 430 000, kedvezményekkel 445 000 ft. Persze az életnívó sokismeretlenes egyenlet függvénye, de valami támppontot adhat e két szám. Ami az éneklést érinti: Mi még „zingöltünk”, mondja egy kortárs. Én azt mondom, hogy szüleim még énekeltek, mi ritkábban, de nem felejtettünk el családi körben nótázni, ha összejön a nagy társaság.
VálaszTörlésAmi a könyvek árát illeti: az egekből indítanak, lefölözni kívánva a várható keresletet, és azzal a hátsó gondolattal, hogy a remirttendákat ezek a nagy hasznok tartják el. Kevesebb könyvet vásárolnak az emberek, mert elég magasak az árak. Viszont nálunk a kerületben, forgalmas helyeken könyvmegállóknak nevezett könyvszekrények üzemelnek. Mindenki ingyen kiveheti az érdeklődésének megfelelő kötetet, s berakhatja a számára feleslegessé váltakat. Nagyom kedvelem. Olyan, mint egy ingyenes antikvárium.
ejnye elírtam: támpontot, remittendákat...
VálaszTörlésMick, én csak a tavaly vásárolt könyvekkel vetettem össze... Kb. hasonló kaliberben, min. 1000-1500 Ft-tal több, mint tavaly. De nemcsak a könyvek, persze. Mindenütt van infláció (itt kb. 1% jelenleg, az évi átlag előreláthatólag 1,3-ra várható, bár sose lehet tudni, az állandóvá váló parlamenti válság miatt). Azért tettem hozzá, hogy ha a jövedelmek is ilyen, vagy még jobb arányban növekszenek, kibírható...
TörlésItt is léteznek az utcai "könyvszekrények", de talán nem annyira elterjedve, mint "otthon"...
Kedves Rózsa! Mivel hosszan tudnám csak körbejárni a kérdésedet, ezért majd messengeren fogom megírni egy-két napon belül. Mick kommentjének második felét akár én is leírhattam volna Debrecen vonatkozásában. Tegnap este is tömve volt a Könyvszekrényünk, bár nyilván nem a mai kortárs irodalomtól "roskadoznak" a polcok. És itt még sokan azt sem érzik magukra kötelezőnek, hogy vigyenek is, ne csak kivegyenek könyveket a polcokról.
VálaszTörlésUnokás-családos nyaralásos együttlét után (egész augusztust értem ezalatt, hála ezért jósorsomnak!👍) nem sok olvasott könyv van mögöttem. Valóban drágábbak, évről évre, De oly nehéz megállni, férjem rendszeresen beszerez neki kedves, okos köteteket, ennyi luxus azért kijár és megérdemli, ennyi sok sok év munka/robot után. Én viszont könyvtárazok már hatodik éve, mióta nyugger lettem. Főleg a polcokon sincs elég hely, meg az egyszeri olvasás miatt is. Amire nagyon vágytam, visszavittem a könyvtárba és utána megvettem. Ilyen pl Borbély Szilárd Nincstelenek-je és az idei óriási kedvencemmé vált Kik vagytok ti? Háy-tól. Az unokáknak mindig veszek jeles ünnepekre, könyv nélkül nincs karácsony, születésnap.
VálaszTörlésAz éneklés? Nos, ifjú éveimből csupán ezt sírom vissza. A közös éneklés tábortűz mellett, alig van ennél mélyebb, érzelmektől dús baráti kapocs. Gyerekként szüleimmel az autóban is mindiog énekeltünk hosszú utakon. NAgymamám szépséges hangja a konyhából örök emlék. Főzés mellé nekem is kell zene, dudolok, énekelgetek is, de az egész más.
rhumel