Erőt veszek magamon: annyi mindenhez kell mostanában... Kinn 3°ra zuhan a hőmérő éjszakánként, s nappal felsrófolja úgy-ahogy a napsütés 14°-ra. Nem akarok még fűteni, hosszú lesz az idő májusig! Hol is leszünk májusban?...
A kert is fázik bizonyára, a rózsafákon a sok-sok ki nem nyílt virág nem tudja elszánni magát. A nap még süt, bár gyengülőben, a hónap másik felére azonban esőt jósolnak. Valami lelkesítő kapaszkodót kell találnom, hogy átvészeljem az előttem álló hónapokat.
Szeretnék valami kellemeset, reménykeltőt, töretlen optimizmust sugárzó posztot írni, hogy az uralkodó letargiának gátat vessek. A híreket már nem is nézem (de hallgatom a rádióban), mert csak úgy záporoznak az ember fejére a katasztrófák, akár a jégeső!... Mintha csak a rossz hírek érdemelnének figyelmet, vagy tényleg nincs is már semmi jó?...
Igen, valamiben meg kell kapaszkodni. A hívők betonszilárdságú alapokra támaszkodnak: ha csapkod is a villám körülöttük, ha a csapás el is éri őket olykor, minden a felsőbbrendű akarat megnyilvánulása. Az igazakra vár a megérdemelt túlvilági jutalom.
A humanistáknak marad az ember, bár ez egyetlen korban sem volt könnyű dolog. Lelkesítő, csodálnivaló éppúgy akad közöttük, mint alávaló. Én az előbbiekhez vonzódom inkább, követendő példaként. Könnyebb-e vajon alávalónak lenni, mint a mindennapok névtelen hősének? Nem tudom. Abban azonban biztos vagyok, hogy nagyobb örömet okoz mindkét félnek, felemel egy pozitív érzelem, gesztus, mint a káröröm, az árulás, a másik becsmérlése, elgáncsolása.
Persze, ezzel még nem mondtam semmi világrengető dolgot. Inkább ki kell próbálni.
Névtelen hősök. Jó sorozatcím, csak elő kell hívni, kikkel is találkoztunk akár mostanában.
VálaszTörlésJó ötlet egy ilyen sorozat! Lenne nekem is pár jelöltem...
TörlésA külső hideg időszaka jön, de sokkal nagyobb öröm elviselni, mert ilyenkor mutatkozik meg igazán a belülről sugárzó melegség. Ha így vesszük, akkor ez az időszak nem is annyira kellemetlen. Ráadásul belőled sugárzik a szeretet ereje, így kérlek ne csüggedj!
VálaszTörlésRengeteg ember szeret és melegít át téged a szeretetük erejével ha fázol.
Ne hagyd, hogy maga alá gyűrjön a sötétség , a hideg és a félelem!
Az asztalodon ott őriznek a melegség angyalkái. Csodás erejük van . Igaz én csak képről ismerem őket, de idáig elér a gondoskodó szeretetük ereje. Vigyáznak Rád.
Kedves vagy, Györgyi, hogy bokros teendőid közepette bátorságot, kitartást igyekszel önteni belém.
TörlésKöszönöm!
Flóra remélem egy kis melegséget tudok hozni Neked az alábbi soraimmal.
VálaszTörlésGyörgyi gondolataival nagyon egyetértek, még hozzátenném, milyen jó, hogy felveheted a finom, meleg ruháidat, cipőidet, bent a kellemes meleg, kuckódban festhetsz, olvashatsz, ha esik közben hallgathatod az esőcsepp koppanásait, közben egy kis finom szundika, friss levegőn sétálgatás, majd élvezni hazatérve a finom meleg tea ízét, illatát, filmet nézni, finomakat főzni, sütni, és élvezettel elfogyasztani, akár barát/ok/tal együtt, és közben jókat beszélgetni, meginni egy finom kis borocskát.... még sorolhatnám, de tudom Te is tovább gondolod.
Sok szeretettel kívánom Neked, hogy az összes jó, lelkedet símogató dolgot megéld!))
Köszönöm, Andrea! Nagyon kedves vagy, hogy benéztél egy kosár melegséggel!
TörlésIgazad van, mindezt megélhetem s ezt nagy szerencsének tekintem.
A többi pedig legyen egészen magánjellegű probléma, amivel nem akarok senkit terhelni...
Flóra igazad van, hiszen mindenkinek van magánjellegű problémája, és ezt maximálisan tiszteletben kell tartani...))
VálaszTörlésLegyen szép vasárnapod!))
Köszönöm, Andrea, és szívből viszont kívánom! Pillanatnyilag süt a nap (14°) és már ez is jobb, mint a felhős idő.
Törlésúgy szeretnék valami vigasztalót mondani, de kezdek rájönni, már másféle gondolkodás kell, rugalmasan elszakadni az eddig beidegzéstől: attól, hogy ha jó a helyzetem, akkor én is képes vagyok jót adni..., attól, hogy van az alávaló, és van a jó, aki képes a jót meglátni abban, amiben éppen van, nem vár arra, hogy "majd elmúlik", meg majd, ha jót kapok, én is képes vagyok jót adni"
VálaszTörlésén azt hiszem nem ilyen egyszerű a dolog, nem csak alávalók, és fölévalók vannak (semmi sem csak fehér, vagy csak fekete), hanem mindig van konkrét HELYZET, és van az ember, aki képes átlátni, és fölé nézni.
Azt gondolom, mindenképpen meg kell próbálni tenni valamit. Igen, van, hogy betelik a bili, és akkor is lehet-kell tenni valami hasznosat.
Emlékszel Izabella egyik szeptemberi írására?
http://solosunrises.blogspot.hu/2016/09/kivarom.html. Azt mondta akkor, hogy ha tudunk valamilyen szeretetzárványokat teremteni az időben és a térben, akkor előbb-utóbb összeér belőlük pár, aztán, mint a szappanbuborékok, ha közel kerülnek egymáshoz, összeolvadnak.
Nem tudom, te mitől érzed fontosnak magad, de szeretném, ha sosem felejtenéd el, nekem sokat jelentsz.
Ahogy fontos a blogod is, melegedőhelyként vagy jelen, nem tűnsz el, Bízhatok benned. Nem baj, ha nem happy-posztot írsz mindig, még azt sem bánom, ha elmondasz néhány gondodat. Így vagy hihető ember számomra. És hiszek abban, hogy van néhány blog, amik, ha összetartanak, egyfajta növekedő szeretetbuborékká olvadnak össze (Izabella hasonlatánál maradva)
az én szememben az a hétköznapi hős, aki nem fél megélni a legtrutyibb helyzetet se, és nem erőlteti a vigyorgásságot, őszinte és okos.
♥
Értékes , fontos ember vagy
angyalokkal, vagy a'nélkül, nekem mindegy
maradj velünk
tudod, é n a didergésedben is látok áldást:
Törléspl. azt, hogy ezt elmondva, jöttek az olvasók, és azok is akik nem nagyon szólnak, most kedvesen megöleltek szavaikkal.
Kívánom, ez mindig adjon elég melegséget, lehanyatló ujjaidnak, és segítsen, hogy tudj álmodni ötletekről, bátorságról, alkotókedvről , színes falevelekről, virágokról , szép emberekről , rajzokról, amikkel akkora örömöt okoztál nekem is): ujjaid ezer lehetőségéről, tenyered bizalmáról, simogatásról, búcsúintésről, és ajtónyitásról, kívánok sok ötletet, kellemes –embermértű- feladatot, kíváncsi elméket az irodalmi estjeidre, csendes estéket zenehallgatásra, finom ú j ízeket, érdekes embereket, tiszteletet, és sok-sok szeretetet
...az ilyen szomorkás őszi napokon (a hírek ellenére is)
Kedves Kati, "semmi sem csak fehér, vagy csak fekete" - teljességgel egyetértek ezzel a mondatoddal, szeretem az árnyalatokat különben is!
TörlésIzabella (Marla) posztjával is egyetértek nagyjából és igyekszem is gyakorolni tőlem telhetően, nem feladatként, esetleg orvosságként, hanem mert így jobb nekem. Lehet, hogy ez is egoizmus (valaki azt mondta, hogy "az altruizmus az egoizmus legfelsőbb formája"!)
Egyébként nehezemre esik fontosnak érezni magamat, s ezért hajlamos vagyok inkább "eltűnni", mint keserűen megélni dolgokat.
Mindenekelőtt nagyon köszönöm azt a nagy kosár kedves biztatást, amit tőled is kaptam, s amire nagy szükségem van!
A Györgyi emlitette és az íróasztalomon sorakozó "angyalok" Vertel Andrea szobrocskái...