Kinn ködös, őszies az idő. Lóg az eső lába, mondaná nagyanyám.Megtörtént a hétvégi villámlátogatás, sajnos, gyerekeknek 24 óra múlva útra kellett kelniök. Az unokákat itt hagyták az őszi szünet hetére.
Szombat este volt a születésnapi vacsora Agnès szüleinél. Mindenki örült az ajándékoknak. Az is, aki kapta, de az ajándékozó legalább annyira. Én ezúttal mindkét kategóriában játszottam. Sőt, ráadásként kaptam a puszik nyomán egy jó adag náthát is, amit most próbálok orvosolni mindenféle cseppekkel, ki- és befújásokkal.
Másnap délben én láttam vendégül mindenkit, így maximálisan együtt lehettünk mindannyian.
Alice nem akart elválni nővérétől, így mindketten a másik nagyszülőknél kezdik a vakációt. Szerdán megpróbálom visszahozni őket, ha egy kicsit összeszedem az erőmet. Vasárnapra ugyanis egy baráti házaspár is eljön villám-ebédre Párizsból, hogy még a gyerekekkel is találkozzanak. François 12 éves volt, amikor utoljára látták, még Isztambulban. Azóta 26 év telt el, s ők is nagyszülők lettek pár hete.
jajaj, sajnálom, üröm az örömben a nátha: nekem a D vitamin vált be nagyon sok folyadékkal, és gyömbérrel :)
VálaszTörlésIgen, most egyelőre az ürömöt kóstolgatom... A teát kipróbálom!
TörlésMa is mondják, hogy lóg az eső lába. A gyömbéres tea valamiért tényleg használ.
VálaszTörlésKár, hogy nincs ilyen kifejezés errefelé, gyakran használhatnám!...
TörlésHát vezesd be mint költői képet! És gyógyuljatok meg hamar.
VálaszTörlésMár gondolkodtam rajta (van már egy-kettő a repertoáromon)!
TörlésEgyelőre nagyon benne vagyok a náthában, köhögök is. Holnap idehozom mndkét unokát a hét végéig: Alice nem akarja a nővérét elengedni...
komolyan mondom a D vitmint
VálaszTörlésKöszönöm a tanácsot, Kati! Egy egész "koktélt" szedek már...
Törlésazok a féltő-óvó mamakarok! (de ismerősek:)
VálaszTörlésÍgy szereztem ezt a jófajta szívós náthát... De nem lehet ellenállni, természetesen.
Törléshát igen, magunkat nem féltjük-óvjuk...
TörlésHát igen, pedig most kellene egy kis erő... Ma visszajön mindkettő, a hét végéig. Jó lenne, ha könnyebben állnám a sarat! De hiányoztak már...
Törlésén mindig csak arra ügyelek, hogy én ne fázzam meg , AZÉRT, hogy az unokám ne kaphassa el... (pedig, emlékszem, gyerekkoromból, a nagynéném férje elég idős volt, és mindig külön vigyázni kellett, ha látogatóba mentünk hozzájuk, hogy ne legyen semmi bajunk, egy tüsszentés se volt megengedve...! mert hát az öregekre (is) vigyázni kell...)
TörlésAz az érzésem, hogy legtöbbször ők ragasztják rám a náthát, ami számukra nagyon enyhe, viszont engem a gödör szélére sodor! Köhögök, lélegezni sem bírok már a következő napon. Pedig semmi bajom nem volt addig!
TörlésGyógyulást! (meg aztán van pinpong fertőzés is!... lányom kiskorában nálunk az volt... oda-visszaadtuk egymásnak, de hamar kihevertük. Akkor még én is fiatalnak számitottam, viszonylag, meg át dolgoztam, magam miatt sose hiányoztam)
TörlésÉn csak nagymamakorban lettem rá ilyen érzékeny, s többnyire csak az unokáim által közvetített vírusokra...
Törlésjobban lettél?
VálaszTörlésKöszönöm, valamivel könnyebb!
VálaszTörlés