Keresés ebben a blogban

2020. április 13., hétfő

Húsvét...

   Ötödik bezárt hetünket kezdtük meg ma. Létezésünk idő- és térbeli határai  lassanként elmosódnak, s éppen emiatt egyre nehezebb a jövőbe vetíteni magunkat  -  olvasom ma egy fizikus tanulmányából. Kicsit megnyugtat, hogy amire már egy jó hete magam is ráébredtem, a körülmények normális fiziológiai-pszichikai hatásának eredménye és nemcsak én vergődök ilyen felemásan légüres térben. Az is lehet, hogy még élesebben felvetődik a kérdés, ha egyedül él az ember, és senki sem szolgál közvetlen támpontul a kiigazodásban.
   Vettem egy nagy csokoládé tojást és "elrejtettem" a kerti virágok között, ahogyan a nyuszi szokta még azokban a boldog időkben, amikor a fiam s később két lánya is kicsik voltak és boldog izgalommal kutattak a csokoládé tojások, harangok és nyuszik után a kertben... Persze, könnyű volt megtalálnom a dobozt és megmosolyognom magam e naív beállításban, mely a szituáció szomorkásan nevetséges paradoxonát volt hívatott igazolni... 



10 megjegyzés:

  1. Nem frusztrál a helyzet. Hálás vagyok, hogy a technika lehetővé teszi, hogy lássam a gyerekeket. Jól vannak, otthon anyjukkal, mosolygós, lebarnult pofijuk megnyugtat. A kert ilyenkor a legszebbé s persze a legmunkásabb. A popsimon maradva remélem, hogy mielőbb lecseng a kór. Sok erőt kívánok neked!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy ilyen jól veszed a rendellenes helyzetet, Márta.
      A te kerted bizonyára jóval nagyobb az enyémnél, persze, abban is van egy kis munka (lenyírtam a gyepet, kigazoltam a virágágyásokat félig-meddig - ameddig a térdeim, gerincem bírta), a telefon, Internet kapcsolat viszont messze nem az "igazi"... Azért nem vagyok depressziós, csak egyre jobban érzem a helyzet természetellenes voltát, amelynek messze nincs vége...
      Köszönöm, hogy írtál.

      Törlés
  2. Mondják: ami nem tesz tönkre, az megerősít. Kívánom mindenkinek, aki részese a megpróbáltatásoknak, hogy megerősdödve élje túl a bezártság adta megpróbáltatásokat. Minden nappal közelebb kerülünk a végéhez.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mick, utolsó mondatod a maga vitathatatlanságában számomra a legvígasztalóbb : "Minden nappal közelebb kerülünk a végéhez." Nem is vagyok türelmetlen, csak kissé fásult... Minderről, közvetlen beszélgetőtárs hiján, néha elbeszélgetek magammal...
      Köszönet, hogy bepillantottál hozzám.

      Törlés
    2. Mindig bepillantok, de ritkán írok megjegyzést.

      Törlés
    3. Én is néha a "tetszik"-et nyomom meg nálad, mert megjegyzést hagyni nem tudok...

      Törlés
  3. A kedvünket a média is lenullázza. Pedig a legtöbb problémára lehet jó megoldást találni. Kicsi példa a maratonfutó edzéstervéről: 10-15 km-t erdei utakon meg lehet tenni egyedül is, ha hajnali 3óra 40 perckor indulsz el. Én ennek annyira örülök, mintha velem történt volna!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, ez a válságos időszak sokakban feléleszti a szunnyadó leleményességet: megoldást találni megoldhatatlannak hitt problémákra...
      Klári, remélem, jól vagy a körülményekhez képest és örülök, hogy megálltál nálam egy pillanatra!

      Törlés
  4. Köszönöm, Rózsa, nagyon jól vagyok és megértéssel gondolok rád.:)

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...