Keresés ebben a blogban

2020. november 1., vasárnap

"Déjà vu"...

    Halottak napja van. Kinn esővel átitatott hideg szél fúj, ki se tettem a lábam 2 napja. Péntek óta amúgy is beköszöntött a második karantén időszak, kb. ugyanolyan körülmények között, mint tavasszal: 1 órára lehet elmenni hazulról, néhány pontosan meghatározott okból, előre kitöltött (saját) engedéllyel. Különben 135 € bánja... S hogy meddig? Ki tudja megmondani, lesz-e közös karácsonyunk.

   A határozat a levegőben lógott már jó hete, s 2 nappal előtte jelentette be a köztársasági elnök: "Péntektől kezdve ez és ez..." Csütörtök reggel gyorsan elmentem a fodrászhoz, nehogy mégegyszer özönvíz előtti állapotba kerüljön a frizurám, mert a horizont újra beláthatatlan. Bevásárolni már nem volt időm, különben is annyian megrohamozták a kis szupermarketet, hogy még a parkolójában sem lehetett megállni! Érdekes az emberi nyájszellem! Hasonló szituációt értünk meg a tavasszal, mégis ugyanúgy reagáltak sokan a "vészhelyzetre": maximálisan bespájzolni!  Még a hagyományos sárga krizantént se tudtam beszerezni...

   Nem voltam ezúttal a temetőben sem, ami furcsa bűntudatot ébresztett bennem. Talán csak nem egyedül az ő sírja árválkodik virág nélkül?... Pedig a virágokhoz semmi vonzalom, gyönyörködés nem fűzte. Nem emlékszem, hogy valaha is kaptam volna tőle: inkább könyvet, ékszert, egyebet.  Krizantém helyett levágtam a kert egyik utolsó rózsáját és vázába tettem egy  égő gyertya mellé. Nem tudom, kinevetne-e érte. Soha nem fogom megtudni.



10 megjegyzés:

  1. Nem hiszem, hogy kinevetne. Asztalod képe a hűség szimbóluma. Annak látom.

    VálaszTörlés
  2. Anno nagybatyamtol kapott mecses-parologtatoban pislakol a lang (egyetlen targyi emlekem tole), narancs-illoolaj jarja be a levegot. Egy uveg roset bontottam - ritkan iszom, fel pohar a fejembe szall. De nagyapam mindig azt kerte, ne sirjunk őutana soha! Akkor jusson eszunkbe, ha egy jot nevetunk es / vagy jo bort iszunk, milyen vigan lenne ő is velunk ❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szívesebben emlékszem én is az együtt töltött jó pillanatokra. Segítenek tovább élni.

      Törlés
  3. ...hátha (de nem bosszantásodra irom!:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem egészen értem, mire mondtad, hogy "hátha"... Ha arra, hogy kapaszkodóul szolgálnak az életben: úgy értettem. S akkor miért bosszantanál?...

      Törlés
    2. hát nyilván az utolsó mondatodra -"Soha nem fogom megtudni" erre én: ...hátha... (meg fogod tudni)

      Törlés
    3. Ne, bosszankodom, kedves Aliz. Mindenkinek joga van abban hinni, amiben akar, amiben tud.

      Törlés
    4. észrevehetted volna a megfogalmazás efemerségét, határozatlanságát...! :)

      Törlés
    5. Miből gondolod, hogy nem vettem észre?... Volt azért benne egy csipetnyi intim meggyőződés is, de legalábbis remény... Ami nálam valóban hibádzik.

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...