Néhány gondolat az érintésről

   Tásalgás közben nemegyszer előfordul, hogy megérintem beszélgető partnerem karját, mintha ezzel a futó érintéssel közvetíteni szeretnék valamit... Eleinte észre se vettem, annyira természetes volt számomra, akárcsak abban a környezetben, ahonnan jöttem, melynek bensőséges viszonyai között felnőttem. Gilbert-rel évek óta egyre nyugatabbra éltünk, ahol, mint ismeretes, nagyobb a távolságtartás, hűvösebbek a kapcsolatok. Egy alkalommal furcsa tapasztalatban volt részem: beszéd közben könnyedén asztalszomszédom, G. egyik közeli barátja karjára tettem a kezem. Mintha csak tüzes vassal érintették volna, elkapta a karját és felkiáltott: "Nem bírom elviselni, hogy hozzám érjenek!" -  és talán még a székét is arrébb húzta. Elhittem neki, hogy nem az én futó érintésem tett rá olyan hatást, mintha békát dobtak volna a karjára, hiszen egyébként elég szívélyes, baráti volt közöttünk a viszony már jó ideje. Általában nem hideg a bőröm, kezem se túl puha, se nem érdes, még csak nem is izzad, hogy egyesek kellemetlennek érezhessék (mint pl. másoknál én magam is). Valahogy zsigerből jött a reakciója. Mint később megtudtam, nem volt egyszerű a kisgyerekkora.

   Elgondolkodtam hát ezen a legarchaikusabb érzékszervünkön. Mert mit is közvetít az érintés? Először is a környezetünkkel való legelemibb ismerkedést. Mindenesetre a csecsemőnél megelőzi a látás, szaglás, ízlelés érzékelését: a csecsemő kezével próbálja megragadni, majd szájához vinni a tárgyakat. Az anya kezének símogató érintését már születése előtt érzékeli, megnyugtatja több rétegen keresztül is! Később életfontosságú érzéki és érzelmi fejlődése szempontjából a simogatás érzése (sőt, élete végéig fontos  -  lenne, ha lenne!), melyet gyakran kísér többnyire kellemes emóció. Nálam mindenesetre ott, az asztalnál mintegy beszélgetési nyomatékként szerepelt, mint közvetlen, bátorító, meleg, baráti gesztus, természetesen öntudatlanul. Ő viszont valóságos "területsértésként" élte meg.

   Ki nem hallott még kézrátéttel történő gyógyításokról: ősidők óta keringenek hasonló esetek. Az érintés energiátvitelre is szolgál. Szimbólikus tartalmú a kézfogás: a bizalom, a jó szándék, a béke szimbóluma. A szélsőséges vallási tendenciák nem véletlenül tiltják, hogy egy férfi kezet fogjon egy eleve "tisztátalan" nővel, aki ráadásul csak arra spekulál, hogy szegényt kísértésbe vigye! Mi már valószínűleg nem érjük meg az egész emberiség felvilágosodását. Azonban lehetőségeink szerint munkálkodhatunk rajta!