Egy hónapja tart a karantén második kiadása. A járvány hulláma kb. most tetőzik. A kormány kis engedményt tesz e hét végétől a többi bolt megnyitására is, sok egészségügyi megszorítással. Az emberekben is tetőzik lassan a tűréshatár: egyesek lázadoznak, mások letargiába, depresszióba süllyednek, főleg a teljes magányban élők öregje, fiatalja.
Fiam születésnapja holnapra esik. Kicsit reménykedtünk, hogy eljöhetnek majd a hét végére és megsüthetem hagyományos tortáját (omelette norvégienne) erre az alkalomra... El kell napolni ezt az eseményt is. Talán a Karácsonyt együtt tölthetjük, akkorra elmozdulhatunk messzebbre is lakóhelyünktől, illetve ezúttal ők jöhetnek hozzánk.
Kipillantok a kertbe: szomorúan kopaszodik az ólomszürke ég alatt. Éjszakára 2-3°-ra süllyed a hőmérséklet, de fagyni még nem fagyott, sőt, itt a tengerhez közel napközben felmegy 10°-ra is. Ha azt nézem, hogy közben Korzikában 20°-nál tartanak!... A szürkeség egyenesen rám telepszik, minden porcikámban érezteti súlyát. Nem tudom megszokni, több évtized múltán is kizsigerezi minden energiámat...
A jövő héten kezdődik december, a hagyományosan pezsgő hónap, az ajándékok után járással, fejtöréssel, izgalommal. Nem az a problémám, hogyan versenyezzek a nálam tehetősebb ajándékozókkal, hanem az, hogyan találjam meg mindenkinek a hozzáillőt, mert igenis, szeretek örömet szerezni! S nálunk az ajándékozás elsősorban nem a pénz, hanem a szándék kérdése volt mindig is: nem a "mekkora", hanem a "hogyan" kérdése. Ne az látsszon rajta, hogy milyen sokba került, hanem az, hogy mekkora örömmel adom át. Mint pl. gyerekkoromban a napokig ügyetlenül, nagy titokban hímzett kis zsebkendőt...
Fiadnak boldog születésnapot! Az én ajándékomnak olyan meglepetésnek kell lennie, ami kicsi vagy elfogyasztható. Ékszer, svájci bicska stb... édesség. Fogyasztói társadalmunk teli van kacattal, terjedelmes helyet kívánó dolgokkal. Nincs szívem újabbakkal tetézni az egyre zsúfoltabb hajlékokat.
VálaszTörlésKöszönöm a nevében is, Mick.
TörlésIgazad van, az idő múlásával egyre kevésbé vágyunk tárgyakra, melyektől úgyis meg kell válni egyszer...
Rózsa, milyen szépen megpendítetted az ajándékozás igazi tartalmát! Titokban hímzett kendő, legyen meglepetés. Hatvan-hetven évig ugyanezzel a szeretettel készültünk és kaptunk mi is karácsonyra (meg persze máskorra) ajándékokat. Sajnálom, hogy idén biztosan nem találkozhatunk, még a templomban sem. Pedig kigondoltam, az esztergomi bazilika senkinek sincs messze közülünk, ott összejöhetnénk egy maszkkal takart mosolyra. De tiltott ez is.
VálaszTörlésKlári, ha valamelyik barátnőm jön és előtte felhív: "Mit hozzak? Mire van szükséged?" - többnyire azt felelem: "votre affection" (vagyis "affection" = szeretet, ragaszkodás)... Félig viccesen hangzik, de csak félig!
TörlésNálatok későbben érkezett a második hullám, később is tetőzik valószínűleg...
Ó, és a fiadnak szép születésnapot, könnyített találkozást kívánok jó anyjával és a családdal.!
VálaszTörlésKöszönöm nevében is, Klári, holnap reggel átadom, amikor felhívom!
TörlésCsaládi ünnepek jönnek és múlnak el - ajándékokon nem töröm a fejem. Mosoly és puszi kell! Egy perces ölelés maszkban, míg fiamnak névnapja előtt az elemózsiás csomagot tegnap odaadtam. Villámlátogatás unokáknál - kreacuccos szatyor - közös ünneplés majd valahol, valamikor.
VálaszTörlés/Öt éve karácsonykor változott meg minden, lányom kórházban volt, s nem tudtuk mi lesz és hogyan - azóta minden karácsonynak még erősebb hála illata van./
Voltaképpen veled is egyetértek, Márta, s még csak nem is demagógiából, megalkuvásból, hiszen mindenki csinálja úgy, ahogy neki a legjobb! Minden döntésnek története van. Magam részéről szeretem a meglepetéseket, főleg, ha kellemesek, a pénzbeni értékük teljesen mellékes! Adni is, kapni is. Lehet az egy szó, egy szál virág, figyelmesség: meghat. Nem kényszermunka, s csak rám gondolt közben...
Törlés