Vissza-visszatérek a nyár fotóira, főleg a gyerekek jobb minőségű géppel felvett képeire... Bevallom, gyakran támaszkodtam rájuk (mint a fenti kép esetében is, melyet Agnès, a menyem készített a velencei Szt-Márk téren, még aznap délután, amikor kicsit gyűrötten megérkeztünk az Alpokból).
A szárnyas oroszlán, a velencei köztarsaság jelképe, büszkén álldogál a Laguna felé fordulva az oszlop tetején. A lemenő nap még megvilágítja, s bár hátat fodítunk neki a kávézó teraszán, tudjuk, érezzük a jelenlétét és élvezzük a Canale Grande felől fújdogáló szellőt... Igen, gondolatban még körülvesz Velence örök varázsa, érintetlenül és múlhatatlanul...
 |
| ...csak azt a ruhaszárító zsinórt tudnám feledni... |
Közben pedig kipillantok a kertemre : gyönyörűen süt a nap, a rózsafák virítanak. A napot soha nem látó nyugati falnál zöld fa áll cserépben. Tegnap érkezett. Egy hosszú kartondobozban. Hát igen, beadtam a derekam. Mondhatom úgy is, hogy kapituláltam. Nem kell locsolni, a leveleit se fogja lehullajtani. Nem fog elsorvadni a sok szomszéd macska karmai alatt sem, mint sok-sok társa, melyekkel eddig próbálkoztam a terasz árnyékos részén. Örökzöld műanyag.
Hangulatos verőfényes írás, hangulatos és verőfényes képekkel illusztrálva. Köszönöm.
VálaszTörlésÉn köszönöm, Mick!
VálaszTörlés(próbálkoztam 1 jó órája legalább egy "tetszik"-kel a blogodon, de már az sem sikerült... Legalább tudd...)
Örülök kedves megjegyzésednek. (Kláriénak is.)
TörlésRózsa, az új fához mondom: legalább az árnyéka valódi. :))) Meg a verőfény, különben nem lenne.
VálaszTörlésMindkettőtök bejegyzése tetszik. (A blog.hu engem se enged oda.)
Klári, még közelről is élethűnek látszik (főleg az árnyéka, de nemigen van neki, mert a nap legfeljebb a tetejét érinti)... Még 2 társa érkezik nemsoká.
VálaszTörlésRózsa! Végre itthon vagyok, és két hét "netnélküliség után" olvashatom a blogbejegyzéseidet.
VálaszTörlés(Ha nem írtad volna, hogy a fa mű, én észre sem vettem volna. Jól belesimul a környezetbe. Manapság meg már annyira tökéletes mű orchideákat is gyártanak, hogy ember legyen a talpán, aki tapogatás nélkül meg tudná mondani adott helyzetben, hogy melyik a mű és melyik a valódi. No, ilyen a te kis fád is. Megszólalásig hasonlít egy élő fára.)
Nagyon örülök, hogy az utazás mellett döntöttél, és újra láthattad Velencét. A lányokat mindig öröm látni a fényképeiden.
Te is hiányoztál a Netről, Éva, bár én se látogattam aug. végéig! Remélem, jó volt a nyarad és megmenekültél a kánikulától.
VálaszTörlés(a kis fa ma éjjel élte át "élete" első záporát kinn a teraszon...)
messziről Hősök tere? (A Szépművészeti meg a Műcsarnok közt)
VálaszTörlésNagyon-nagyon messziről...
VálaszTörlésúgy gondoltam
TörlésKedves Rózsa, végre befejeztem a múlt héten elkezdett emailt és végre elküldtem Neked. (Hú, ne haragudj, nagyon hosszú lett :)
VálaszTörlésrhumel
Dejó! Megyek is elolvasni!
VálaszTörlés