nekem már nincs mit tartanom a Nettől?...
Hányszor lehet hallani irónikus, sőt, egyenesen gúnyos megjegyzéseket a közösségi médiák művelőivel kapcsolatban, akik közül sokan életük legapróbb, intim mozzanatait is a világ elé tárják, minden szűrő nélkül. A nyilvánosság szeme elé teregetett fotókon nemcsak lakóhelyük külső és belső részletei láthatók, hanem oldalukon fellelhető a címük is, sőt terveik részleteiből kiderül, mikor látogathatja a betörő biztonságosan az üresen hagyott lakást!
Miután elindultam a kályhától, rátérhetek a valódi témára.
Uralkodó motívum a Neten: a gyerekek. Magamról tudom, mennyire csábító ismerőseink előtt büszkélkedni gyerekeink, unokáink fényképeivel, hiszen sokunknak a valódi büszkélkedésre más ok nemigen maradt... Többnyire igyekszem megtartóztatni magam, bár teljesen nem sikerül. Mindannyiunknak a mi gyerekeink, unokáink a legszebbek, legokosabbak. Mintha a leghalványabb érdemünk is lenne a dologban! (Pedig lehet, hogy van is egy kicsi...)
Aranymondásaikkal nem szívesen hivalkodom, talán visszatart az a gyakori szokás, hogy sokan kisgyerekeiket, unokáikat felruházzák a zsenialitás korai előjeleivel. A franciában van erre egy kifejezés: "singe savant", vagyis "tudós majom". A TV különösen nagy hasznot húz a "csodagyerekek" szerepeltetéséből, akik sokszor profi módon nyilatkoznak már 6-7 éves korukban a kamerák előtt. Nem beszélve a végletek hazájában, az Egyesült Államokban szervezett gyerek szépségversenyekről, ahol a szülők semmitől vissza nem riadva készítik fel nárcisszizmusuk tárgyait a versenyre... Mi lehet ennek a magyarázata, csak sejtem. Talán a félig-meddig tudatalatti vágy, hogy az utód kijavítsa az előd kudarcait, megvalósítsa elvetélt reményeit. Ilyenkor mindig eszembe jut Romain Gary ("A virradat igérete"), aki szinte élete végéig anyja belé vetett álmai alatt roskadozott, míg végül öngyilkosság vetett véget az önmaga utáni futásnak, az anyai álmok parancsainak.
A gyerekkort sokféleképpen lehet összetörni. Azzal is, ha a szülő nem ismeri el, lealacsonyítja, megszégyeníti gyerekét, de azzal is, ha túl sok reményt fektet belé. Mindkét esetben tárgyként kezeli, nem pedig alanyként, aki tiszteletet érdemel.
Jó lenne, ha mindenki ilyen alaposan átgondolná, helyes-e a szülői magatartása.
VálaszTörlés*
A szelfid szuper!
Klári, ami a szelfit illeti, több, mint 3 órás fodrászat után (a várakozásokat is beleértve, mert kicsit kivilágosíttattam a hajam - "még nem őszül eléggé", mondá a fodrász...) cseppfolyós állapotban a fotelemben... szemernyi smink nélkül... holtfáradtan, kb így nézek ki...
TörlésEz a szín nagyon jól áll. Holtfáradtan nagyon jól nézel ki. Nekem már nincs szemöldököm és babahajak nőnek itt-ott a fejemen. (Majd írok nemsokára. :)
TörlésNekem pedig a szempilláim ritkultak meg... Na de a szeretet szemüvegén át nézve még elmegy, unokáim tanusítása szerint. S ez a lényeg.
TörlésLányok, voltunk mi szépek, dús hajúak, ívelt szemöldökűek,sűrű szempillájúak elég ideig...:).Ráadásul még tudunk ezekre visszaemlékezni!
TörlésIgazán nincs miért aggódnunk.:)
Egészség legyen, és maradjunk meg a józan észnél. :)))
/Nekem új és elég mély ráncom lett a szájszögletben, covidráncnak hívom, de ha mosolygok majdnem el is tudom tüntetni...Szóval törekedjünk a vidámságra (ez is fárasztó)/
E./rhumel/
Ebből sose lenne ELÉG, kedves E.! A következő 3 mondatod valóban vígasztaló egy kicsit: csak rosszabb ne legyen!...
TörlésValóban - tőlem telhetően és a lehetőségeken messze túlmenően - próbálok mosolyogni a világra, akkor is, ha rajtam kívül többnyire senki se látja!...
Vissza a gyerekekhez...
VálaszTörlésTegnap loptunk magunknak kis időt, előszületésnap, villámlátogatással... A villám nem a látogatás rövidségében nyilvánult meg végül, hanem abban a nagy-nagy fényességben, ami villámláskor bevilágít mindent,és a zugokat is megvilágítja. Három unoka, együtt töltött, anyjukat köszöntő órák. Sötét űző percek, s a mindent átvilágító mosolyokban újra, ismét, mindig azt látom, hogy csodálatos ajándékok ők! Zseniálisak - ügyesek, ügyetlenek, és mindenfélék, a gének játéka mindig elkápráztat.
Igen, valóban villámként tölt el az öröm, ha találkozunk, még a vírus fenyegető árnyékában is!
TörlésMindig elámulok azon a nagy ragaszkodáson, amely mindenkit a saját gyerekeihez, unokáihoz köt a legjobban (néhány kóros eset kivételével!). Sokszor minden objektivitást mellőzve érzékenyülünk el szépségükön, okosságukon, s így van ez jól, ez tartja össze a legkisebb közösségeket, melyek egy társadalom alapjai...
Rózsa! Sokáig "szemeztem" Veled tegnap is, ma reggel is. Igazi relax volt számomra, csendben, minden külső hang nélkül. Végtelenítve fut bennem az elmúlt évek mozija, és mindig annyira örülök, hogy a véletlenek a blogvilág felé irányítottak. Annyit tanultam Tőletek (1940-es években születettektől), hogyha csak a felét tudom hasznosítani, már sokkal könnyebb lesz araszolnom a hetvenes éveim felé.
VálaszTörlésFáradtan is nyugalmat, biztonságot és kiegyensúlyozottságot sugárzol, amire valahányan vágyunk. Nagyon jól időzítettél a selfie-vel, az én kicsit zilált idegrendszeremnek most igazi gyógyír lett. Köszönöm.
Éva, de jó, hogy válaszoltál! Örülök, hogy "gyógyír"-ként hatottam valakire (ráadásul szívemnek kedves látogatóra), ilyenkor érezheti egy percre az ember, hogy néha nemcsak magának írogat... Bár ez nem változtathat azon, hogyan írjon az ember: csak arra a bizonyos "belső hangra" kell figyelnie, hogy hű maradhasson önmagához, hiszen a hamis hang azonnan kihallatszik és az iromány érdekét veszíti...
TörlésTudod, Éva, a Mérlegnek a nyugalom életkérdés: enélkül nem létezhet. S a negyvenes évek szülötteinek génjeiben is benne van a régi idők lelassult, sokat elviselő, többnyire "belső forrásokra" támaszkodható életigenlése...
Minap írtam, hogy valamiképpen mindnyájan rokonai vagyunk egymásnak. Így is kellene egymásra néznünk. Unokáink láttatják velünk helyesen a szomszédokat, a többi embert. Ki kellene terjeszteni mindenkire ezt a jóságos attitűdöt. Kívánom is mindnyájunknak karácsonyra. Mick
VálaszTörlésIgen, Mick, karácsony szelleme is erről beszél, vallásosoknak vagy nem, egyaránt.Számomra pl. a humanizmus helyettesíti a vallási dogmákat, de úgy szép a világ, ha békésen megfér benne minden jóakaratú ember! Boldog Karácsonyt neked és szeretteidnek is!
Törlés