Féléves "együttlakásunk" ért véget péntek este a fiammal. Lejárt 6 hónapos gyakorlata az itteni bíróságon. Vissza kell találnom lassanként a esti magány kietlen óráiba. Mert a nappali majdnem ugyanaz marad.
Negyvenegynéhány évesen az ember többnyire túl van azon, hogy jó munkahelyet keressen magának, családot, otthont alapítson. Új fogalom foglalja el az első helyet : az élet, pontosabban a munka ÉRTELME. Az összegzés. Hol, mivel akarom eltölteni a második felét? Ha belső szükségletből változtatni kell, akkor most, vagy soha.
A Covid hónapjai óta rengetegen feltették maguknak ezt a kérdést, sokan hagyták el a nagyvárosokat - főleg Párizst - a kifizethetetlen lakás árak, a közlekedés nehézségei miatt, de főleg azért mert a fenti kérdés más választ kívánt. Sokan rájöttek, hogy a kezdeti sikerekért folytatott egyre keményebb küzdelem felemészti az életüket. Elsikkadt belőle az értelem, amiért érdemes napról napra újra felvenni a kesztyűt. Igy lett sok bantisztviselőből bio-kertész vagy kecsketenyésztő... esetleg más önálló vállalkozó. Sokszor nagyobb kockázatvállalással és kisebb jövedelemmel, de a munka igazibb, mélyebb értelmével. Hogy meddig tart ez a tendencia, nem lehet tudni. Egyelőre bizonyos területeken nehéz az üres helyeket betölteni.
Ami engem illet, ez a kérdés már nem fog számomra előjönni. Mások a távlatok, sokkal rövidebb, keskenyebb az ösvény. A kérdés : hogy fogom az előttem álló - jobbik esetben néhány - évet eltölteni? Nem számítva az elkerülhetetlen fizikai leépülést, szeretném, ha az alkotni vágyás pislákoló lángja még jó ideig érintetlenül megmaradna bennem. Ha pislákolva is, de megmaradna.
 |
| Brancusi portréja, toll, tus, 1995, |
Ez egy remekmű!
VálaszTörlésKöszönöm szépen, Mick, érzem, hogy őszinte vagy! Szerettem ezt a technikát (toll, tus vízben oldva - lavis d'encre franciául - könnyedsége miatt.) Ez a rajz is egy kiállításunk felügyelete alatt készült kb 5 perc alatt, el is süllyesztettem a többi közé évekre... Örülök, hogy tetszik neked. Be kéne néznem a "süllyesztőbe" : vagy 20 éve nem tettem...
TörlésBizony, be. Tedd közkinccsé mindazokat, amik megérdemlik.
VálaszTörlésKöszönet a biztatàsért, Mick.
TörlésRégit és újat egyaránt szívesen látnék!
VálaszTörlésFőleg régiek vannak, Márta, pedig valaha gyerekkoromban, nem telt el nap rajzolás nélkül... Ma pl. el kell mennem a heti élelmet beszerezni, a fodrász is esedékes lesz, mert lassan úgy nézek ki, mint egy "ősasszony"... És a rajz marad befejezetlen!
TörlésKülönleges ez a tus-technika. Olyan a hatása, mintha éles napfény terülne szét rajta, térbelisége van, szobornak hat, sőt inkább egy igazi ember benyomását kelti. Nem lenne meglepő, ha egyszercsak felkelne ültéből.
VálaszTörlésEgy-egy rajz, festmény, de akár egy remek fotó is képes megérinteni ugyanúgy a lelket, mint a zene...
rhumel
Ideális technika a villámgyors krokik készítésére... Ha jól emlékszem, még Berlinben szoktam hozzá, heti 3 órában jártam P. Klein műhelyébe aktokat rajzolni (nincs ennél egyszerűbb név, nem könnyű neki, ha híressé akarna válni, de hadd "örökítsem meg"!... Nagyon jó pedagógus volt. Nemcsak azért, mert egyszer azt mondta, hogy Rembrandtra emlékeztetik a rajzaim! Majd elájultam tőle - R. személyes Olimposzom egyik Istene volt)
TörlésNagyon tetszik nekem is a portré. Mikor megláttam, le sem tudtam venni a szemem róla.
VálaszTörlésHozhatnál még az alkotásaidból.
Szép május elsejét kívánok. Itt kicsit borult az idő, de talán eső nem lesz.
Remélem, a régi estéidhez vissza tudsz térni. Nehéz lesz biztosan először. Gondolom, majd beszámolsz arról, hogy sikerül.
Éva, most éppen süt a nap (de nagy vihart jósolnak estére!), miközben neked válaszolok.
TörlésA portréhoz egy Brancusit ábrázoló fotó szolgált, emlékszem, úgy egészében ihlető volt, mert olyan természetesen ült ott. Nem nagyon szeretem a "direkt" pózokat, olyan mesterkélten hatnak, nem adnak hozzá kedvet.
Igen, "szoktatom szívemet a csendhez" J. A-val, fiam hívogat, hogy menjek el hozzájuk pár napra, de még nem szántam el magam. Újra be kell laknom a magányt...