Francia blogomon hosszasabban ecseteltem a még viszonylag friss élményemet az autómmal kapcsolatban. Akit érdekelne és nem olvasta eredetiben vagy gépi fordításban, annak itt megosztom magyarul, ha nem is szó szerint.
Utcánkban a másik oldallal ellentétben, a miénken nincsen a házakhoz garázs, így a kis piros Clio-m immár 15. éve parkol a ház előtt. Eddig még kisebb-nagyobb szerencsével megúszta a kedvtelésből, unaloműzésből rongálókat, az utca éjjel-nappal elég forgalmas. Vagy háromszor letörték ugyan a visszapillantó tükröt a járda felőli oldalon, de ennyi év alatt ez még nem a Vadnyugat.
A kellemetlen események mindig sorozatban támadnak, számtalanszor bebizonyosodott már. Először az autó kulcsa adta ki a lelkét, s mivel úgyis esedékes volt a 2 évenkénti revízió, május 15-re kaptam időpontot, ez a hét ugyanis szerdától vasárnappal bezárólag legtöbb helyen zárva lesz a dupla ünnep miatt. Ismeretlen hősöm a hétfő délelőttöt választotta, hogy huzamos időre megmérgezze az életemet, mármint ami belőle megmaradt...
Szomszédasszonyom átjött 11 óra felé, hogy fénymásoltasson velem egy hivatalos papírt, s főleg beszélgessen egy kicsit. Amikor kikísértem fél óra múlva, az autó jobb első ablaküvege ripityára törve hevert a járdán és az ülésen, az ajtó nem csukódott és a zár alatti részt is alaposan benyomták. A házban semmit sem hallottunk az egészből.
A délután jó része telefonálással telt : biztosító, szakértő, javító többszörösen, az én megszokott szervizem zárva, másikat keresni, aki el is szállítja még aznap. Mindezt a zárások megkezdése előtt, mert a következő 5 napban senki sem lesz elérhető!...
Nem tudom, kedves kortársaim az olvasók között, észrevettétek-e, hogy az évek múltával csökken az ellenállásunk a váratlan és kellemetlen eseményekkel szemben? Amit annak idején könnyedén, majdhogynem félvállról elrendeztünk, most valóságos pánikot kelt bennünk, és hajlamosak leszünk belefulladni abba a bizonyos kanál vízbe... Pontosan amelyikben én most evickélek...
(kép : visszatérés a rajzoláshoz, folyamatban... T. R. 2024)
Már olvastam ezt a rossz és kellemetlen hírt, érthetetlen, miért tette/tették, nagyon sajnálom. Nyilván sosem jókor történik ilyesmi, de a többnapos szünet csak tetézi a gondjaidat....😥
VálaszTörlés(A gépi fordítást jobb , ha nem látod 😱. Bár lehet, egy kis mosolyt fakasztana, ellensúlyozva picit az autós galibát - csak a vicc kedvéért néhány példa: szívbalzsamba taszított minket...befejezve az ülősztrájkot az étteremben, ...eldugult maradok, .... Rá szoktam kattintani a fordításra, mert csak nagyon halványan értem az eredetidet. A FB-énál kissé jobb a blogon a google általi magyarítás)
rhumel
Kedves E., hát ezt a fordítást ki se lehetett volna találni!
TörlésNéha kísérletezek velük, melyik a legjobb a Neten? Hosszú keresgélés után a Google-en ráakadtam a "DeepL translate" nevű, eddig legjobbnak talált fordítóra, amely még némi stílusérzékről is tanúságot tesz! Persze, nem kell nagyon extravagánsnak lenni!
A "szívbalzsam" egyszerűen "vígasz"-t jelentett volna...
Köszönöm együttérzésedet!
A balesetek is fölösleges valamik, de a szándékos rongálás kifejezetten utálatos, és ha lehet, még bosszantóbb.
VálaszTörlésMick, nagyon igazad van, amikor azt írod, hogy egy ilyen szándékos rongálás lelkileg több kárt okoz, olyan, mint egy betörés...
Törlés