Keresés ebben a blogban

2010. március 13., szombat

Illés Endre : ARCKÉPVÁZLAT I.

Mennyi egy pillanat élettartama? Pontosan a pillanat. S ha továbbrezgésével, az emlékével is meghosszabbítjuk : megnyúlhatik néhány percre, ritkán egy-két órára. Nagyon kínos az a pillanat, amelyik napokig belénk szúrt tüske.
Ki fejthetné meg, hogy miért vannak mégis pillanatok, melyek bennünk maradnak, a sejtjeink mélyén, nem fakulnak a színeik, nem változik az ízük, nem zsugorodnak, s nem is szépülnek - hitelesen maradnak meg. A múltunk voltaképpen ezeknek a ritka pillanatoknak a mozaikjából összeilleszkedő kép.
De azt már csak évek távolából tudjuk meg, hogy életünkből melyik az a pillanat, amelyiknek a sok ezer, százezer és millió közül hosszabb, megnyújtott lét adatott, romolhatatlanul.

KapitányG. jóvoltából már egy ideje ízlelgethetem Illés Endre könyvét. Nagyon köszönöm, Gabi! (pár napot még várok Goffette-re...)

Illés Endre : Szerelmeim, évek múlva, Magvető Könyvkiadó, 1984

3 megjegyzés:

  1. Én is köszönöm :) Ha nem keresem neked annak a részletnek az eredetét, ki tudja, előveszem-e valamikor Illés Endrét. Így azonban nagy halom könyvét cipeltem haza a könyvtárból - és most ("szép" magyarsággal mondva, de így a legpontosabb) bele vagyok veszve.

    VálaszTörlés
  2. Talán mégsem halunk meg "végérvényesen"?...

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...