Vajon miért fontosak az évfordulók?
Talán azért, mert egy bizonyos nappal egészen más szakasza kezdődik az életünknek. Nem jelenti azt, hogy az új szakasz végig ugyanazon színű, árnyalatú marad: minden egyes nap ad hozzá egy ecsetvonásnyit.
Ma négy éve, hogy anya meghalt. Árnyék lett, az emlékezet árnyéka. Olyan panoptikum ez, amelyben érinthetetlenül élnek tovább a valaha oly fontos személyek, akik életünk jó részét kitöltötték, sőt, meghatározó szerepet játszottak a történéseink fordulataiban, boldogságunk vagy boldogtalanságunk magaslatain és mélységeiben...
Esetleg óvatosan kell kilépnem az ágyból, hogy fel ne ébresszem...
Idő kell, míg meggyőzöm magam, s visszatérek a valóságba.
Ismételgetem ott legbelül, hogy meg kell írnom őt. Talán ha újrateremtem, megbékülök az eltűnésével is.
Élet és halál. Születés és elmúlás. Az év minden napján folyik a nemzedékek váltása. Lám, fiunk ezen a napon született 33 éve. Non omnis moriar - mondja a költő és csakugyan.
VálaszTörlésKrisztusi kor (l'âge du Christ) mondják itt - de szerencsére van, aki túléli! Gratulálok!
TörlésIgazat kell adni a költőnek...
Ha lehet írd meg! Így legalább tovább él majd a lelke a történeteitek által és sok örömet adnak az utókornak, a szeretteiteknek. Ráadásul míg írod közelebb érezheted magad hozzá.
VálaszTörlésSzeretném megérni... és megirni, Györgyi!
TörlésHiába, hogy elmentek, együtt élünk velük.
VálaszTörlésS egyre többen vannak, Klári!
TörlésBonjour et belle journée.
VálaszTörlésGros bisous.
Teb.
én megírtam és jó olvasni, olyankor velem van anyu,apu,a testvérek,a szülői ház, a gyermekkor.
VálaszTörlésIgazad van, kedves Iduska, valahogy életrekeltjük őket ilyenkor...
Törlés