Tegnap este leadtam végre a második sürgősen megírandó szöveget is a november 30-i határidőre! Már jó ideje nyomták a lelkiismeretemet, de nagyon! Ahhoz viszont nem eléggé, hogy hozzá is fogjak... mint már annyiszor! Bizonyos kéjjel nyújtom a határidőt, mígnem szakad a kötél, s akkor a maximális adrenalin-töltet hatása alatt szinte megy magától ! Talán már életem végéig se fogok ettől a végletesen rossz szokásomtól megszabadulni... Vajon mit jelenthet?... Keresem a nyitját, mit üzen ezáltal a tudatalattim?
A hét végét a gyerekeknél töltöttük, menyem szüleivel. Már nagyon hiányoztak: augusztus végén találkoztunk utoljára, nálunk. Ők közben eladták a házukat, egy nagyobba költöztek, amelynek teljes földszintje most felújítás alatt áll !... Ezért ottlétünk alatt vidám tömegszállás képét öltötte fel ház emelete: heten voltunk, nagyon korlátozott konyhai és fürdőszobai felszereléssel, de a gyerekek csodákat vittek véghez! Megültük fiam születésnapját és kisebb késéssel Alice-ét és az enyémet is. Sőt, szombat este felelevenítették hajdani szokásunkat: színházi estét Párizsban, mint a lányok születése előtti időkben! Most már ők is elég nagyok hozzá és szeretik is a színházat!
Az előadás előtt megvacsoráztunk egy kis vendéglőben, majd a közeli Théâtre du Palais Royal-ba mentünk (1783-ban épült), nem messze a Comédie Française-től. Már a bajárat előtt hosszú sor állt. Tudtam, hogy a darab (címe: "Edmond") nagy siker volt bemutatója (2016) óta, írója, rendezője, Alexis Michalik, még a 40. évén innen van, színészként kezdte pályafutását. Film is készült a darabból, amit annak idején láttam a TV-ben. A több száz személyt befogadó színház teljesen megtelt, még a pótszékéket is elfoglalták! A 12 színész fergeteges előadást produkált az állandóan mozgó színpadon. A középpontban Edmond Rostand és a "Cyrano de Bergerac" című romantikus dráma születésének körülményei állnak a 19. sz. végén. Magamban elcsodálkoztam egy kicsit az 5 éve nem szűnő közönségsikeren: színház a színházban, nem könnyű megvalósítani sem a szerzőnek, sem a rendezőnek, aki történetesen ugyanaz a személy. A 12 színész legalább 30 figurát játszott el, állandóan kosztümöt, arcot, sőt a díszlet elemeit is cserélve! A függöny csak a végén ment le.
a nézőtér kb. egyharmada 
Alice utolér, Lucie túltesz rajtam... Vagy én megyek össze?... 
Place du Palais Royal, a színház bejárata az árkádok alatt
Szerintem tudatalattidban érlelődik a téma, ami aztán kirobban, hogy írásos alakot öltsön. Isten éltesen Benneteket szép családoddal!
VálaszTörlésMick, tény, hogy érlelődik sokáig, mert míg nem kezdem is el az írást, fejemben forgatom állandóan!
TörlésKöszönöm a jókívánságot! Remélem, jól van a tiéd is ebben a télies időben!
Rózsa, csodás, elegáns helyen voltatok. Mindannyian nagyon csinosak vagytok! Jó, hogy megemlítetted az utolsó percre halasztott írás törénetét. Tényleg azt gondoltam, talán megbetegedtél. Most lehetett látni, milyen boldogok vagytok mindannyian. Köszönet a jó hírért. Klári
VálaszTörlésKlári, a születésnapi ajándékok után is járkáltam pár délután, ami eléggé kimerít... A tortákat is én vittem, mert a konyha még nincs készen. Közben volt 1-2 gyűlés is, részben nálam... De a december még fárasztóbbnak ígérkezik, viszont a programok sok örömet is kínálnak (pl. karácsonyi ebéd nálam 9 személyre, 2 kutyával!...), egy barátunk doktoriját védi meg, egy másik egy színdarabra hívott meg, amelyben játszik - no és ne felejtsünk el egy orvosi vizsgálatot! Az unokák is itt töltenek pár napot, mondjam tovább is? Az újévi lapokra csak januárban gondolhatok majd. remélem, te jól vagy!
TörlésNem könnyű, jócskán torlódnak a tennivalók. (Akárcsak nálam, de itt 3 kutya lesz...) Vegán ételeket kell főznöm, az enyémek nem esznek se húst, se pl. mézet, mert azt az állatoktól veszik el az emberek... Újabb három pont a vegán töltött káposzta receptje előtt.
TörlésFárasztó programjaid szépek és változatosak, örömmel érzékeltem, hogy bírod még. Továbbra is sok erőt kívánok. (Jól vagyok, kösz a kérdést.)
Te jó ég, 3 kutya! Még egy is sok a viszonylag kis helyen, plusz 9 személlyel... Már a főzéstől is félek (tartós hátfájás kisebbfajta erőfeszítés után is: lehet, hogy megrendelem...), 24-én Agnès szüleinél lesz a vacsora. Te szerencsére bírod a főzést, Klári, örülök neki!
TörlésA gyerekek jelenléte kárpótol, de nagyon sajnálom, hogy már nem bírom úgy, mint hajdanán...
Ó, a háromból kettő elvan az udvaron, csak egyet kell beereszteni. Érthető, hogy a főzéstől tartasz, , én is megpróbálom megszervezni akár önmagamat. Az ételek is olyanok lesznek, hogy csak a villanysütőben kelljen tálalható hőmérsékletűre állítani a legtöbbet. A torták lenn az alsó konyhában várnak, szintén "vegán" alkotások, úgy várom, mit szólnak hozzá. Az ajándékokat megrendelem webáruházakból "poste restante", most éppen az Yves Rocher-nél válogatok.
TörlésNagyon jó szervező vagy, Klári! Én is kezdem már törni rajta a fejem, bár az is lehet, hogy beleszól addigra a Covid is...
Törléshirtelen azt hittem, hogy a szegedi szinházbelső részletet látom :) (hasonlit...)
VálaszTörlésMár olyan régen nem voltam a szegediben (kb. 1972-ben!), hogy részleteiben nem emlékszem rá...
TörlésA fenti 716 férőhelyes, ún. "à l'italienne".
Már csak az illat hiányzik...
VálaszTörlésMárta, a finom grillcsirke és az esti "kuszkusz" illatára emlékszem... A többi bennem is elvontan maradt meg... Különben: van-e boldogságnak illata?...
TörlésEz nagyon kellemes hétvége lehetett, igaz, fáradoznod is kellett érte, de azt hiszem, megérte! :) Az én decemberem - a karácsonyi ünnepeket kivéve - csöndes lesz, csak egy-két program vár rám.
VálaszTörlésIstenem, Párizs! Hatalmas szerelem... Jártam arra, ahol a színház van, de nem volt egy színházi esténk sem. Most legalább látom belülről is. :)
Igen, Borka, előtte nagyon lejártam a lábam és 2-3 órákat aludtam, mint mindig, ha valami nyugtalanít (határidők!). Náluk persze aludtam, mint egy csecsemő, Alice szobájában, melyet ez alkalomból átengedett.
TörlésHa Párizsban járok - és mehetnék többször is, csak 200 km - mindig elszomorodok, hogy nehezen bírnék sokáig gyalogolni, mint annak idején...
Nagyon kellemes decembert kívánok neked: legyen benne pihenés és ünnep is arányosan!
Együtt a családdal, ünnepléssel, tortával, ráadásul csodálatos kulturális élvezettel tarkítva. Remek lehetett, minden előzetes fáradozást megért, biztosan!
VálaszTörlésA határidős írásodhoz is biztos adott egy lökést a közösen eltöltött idő és az élmények.
(Bevallom, én mostanában nem merek sehova se menni, csak ha muszáj, pici unokámra várva óvatosabb vagyok, lehet a kelleténél is, de biztos, ami biztos... Alig várom, hogy közös családi képeket csinálhassak, két év után! :)
"...minden előzetes fáradozást megért, biztosan!", ahogy mondod, kedves E.!
TörlésMegértem, mennyire várod a viszontlátást, hiszen annyira a járványhelyzet függvényében élünk!... 2 év: rettenetesen hosszú tud lenni, és semmilyen technikai ravaszság nem tudja helyettesíteni a közvetlen jelenlétet! (Lucie-vel hosszú ideig csak egymást szorosan átölelve álltunk...)
Jó, hogy írtál a családról, a vacsoráról, a színházról. Nagyon élveztem. Sok élményben volt részed, már éppen ideje volt, hogy megkaphasd. Sok idő telt el, mióta nem láttad a gyerekeket. Olvasom a kommentben, hogy Lucie-vel hosszan öleltétek egymást. Milyen jó érzés lehetett.
VálaszTörlésTetszenek a képeket is, csodálatos a színház és a család.
Már régen voltam színházban, legutoljára Bécsben, és emlékszem, hogy milyen jó volt. Mi utána mentünk el vacsorázni.
Igen, Éva, nagyon jól esett! Hogy örültek a gyerekek, hogy örömet szerezhettek, pedig a kimerültség határán vannak: nagyon megterhelt volt számukra az ősz.
TörlésKívánom, hogy minél többször elmehess színházba M-nal! Hosszú idore feltölti az embert.