"Egyedül azé, aki nézi": versek, novellák, esszék, recenziók.
A NŐ HA
A nő, ha írófeleség
(egy felség lege: fele-ég)
ismeri mind a titkokat –
hallgat, szeret. Szabad.
A nő, ha írófeleség
tudja a harag szelepét,
ölel, el soha nem szalad –
simít, segít. Szabad.
Ő nem fél semmilyen vihart,
a nő, ha választott, kitart.
Társ, aki kart tár, mindig ad –
mosolyog és szabad.
A férj, a férfi mindig ír,
a nő pedig mindent kibír,
nevel, nevet és navigál,
pedig a lábán alig áll,
de egy az útja, tudja jól,
és kiragyog a gond alól,
és mindig szép és friss marad –
mert legbelül szabad.
Drága Rózsa, megérintett a vers? Én nem ismerem az írófeleség érzést, neked viszont részed volt benne, Te tudhatod milyen. 🌝
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
TörlésIgen... Távoli reminiszcenciák... de erősek! Bár kicsit kétlem magam részéről az " és mindig szép és friss marad" sort...
TörlésNem az a lényeg! Hogy belül szabad a feleség akkor is, ha nem író a férje. (Klári voltam.)
VálaszTörlésKlári, az az érzésem, hogy sokszor még tán szabadabb is!...
TörlésÉvekkel ezelőtt azt hiszem Verslavina címmel jelent meg egy könyvecske, 40. születésnapra íródottal kezdődött, (A férfi ha negyven, majd A nő ha negyven, nem tudom pontosan idézni a címeket) Lackfi és Szabó T. Anna versei többeket megihlettek, és ezeket adták ki egyben. Nagyon élveztem, lehet hogy ismered Te is. (Majd elő is keresem, ha hosszabban olvashatok már)
VálaszTörlésrhumel
Többeket megihletett....Hihihi. Még engem is😂 , írtam egy kis versikét, a nő ha hatvan és visszatekint a 40-re jelleggel. Megkeresem azt is.
Törlésr.
Kedves E. nem ismerem őket!... Tudod, csak nagyon távolról, ritkán és közvetve van alkalmam bepillantani az otthoni irodalmi életbe... Jó lesz, ha előkeresel belőlük!
TörlésIrulva-pirulva, de bevallom - nem bírom ezt a verset, a FELEségség sosem vonzott, pláne, ha művésznévé nemesülhet a delikvens. (Lackfi egyik verséhez írtam, talán a nő, ha hatvanhoz, de sajna nem mentettem el.)
Törlés"egy felség lege: fele-ég" -nekem pont ezért -is- tetszik :) Én úgy értem a felség (író) legjobb része, legje a a felesége. A fele égről meg Illyés vers jut eszembe, meg ez a sora: ".. egy szív, fél szárny, most már repülhetsz. "
TörlésVoltunk külön-külön ő meg én, lettünk mi, nekem ebben nincs alárendeltség, a mi-ben megmaradunk szabadnak, Nem? Ahogy Klári is írta, ez a lényeg. 🤗
rhumel
Ha jól emlékszem (nem találom az utalást), nem önvallomásként írta Sz. T. A. a verset, hiszen ő egyáltalám nem "alárendelt" szerepben a férj szolgálatában és árnyékában rejtőző feleség! Különben egy házasság egyensúlya nagyban függ a két fél viszonyától, esetleg a két karaktertől... Ez gyakran már az elején eldől.
Törlés