Blogom olvasói közül többen kérték már, hogy fordítsam le micro-novelláim egyikét-másikát. Húzódoztam a feladattól, gondoltam, inkább talán egyenesen magyarul lenne jobb megírni, de ez utóbbi vállalkozástól visszatart a kamaszkoromban belém ültetett, immár véglegesnek tűnő makacs gátlás a magyar irodalmi nyelv iránt.
" Jó lenne holnap újra megszületni, ártatlanul, mint 55 éve. Pont 55 éve és 27 napja."
Óvatosan fogalmaz, mert tisztában van az őszinteség veszélyeivel. Milyen furcsa is : a döntő pillanat óta minden vágyat visszafojt, fél a gyerekkori irgalmatlan büntetések emlékétől, a körmösöktől és a végtelenségig tartó kukoricán térdeléstől.
Elszökött a nő, eldobta magától, elhagyta a sors által kijelölt helyét. Az idők kezdetétől a végégig. Ha látná, hogyan vergődik a magány méltatlan nyomorában, a konokul ellenszegülő mindennapokban, ahol minden a maga feje után megy... Pontosabban, el se mozdul a holtpontról. A felhalmozódó problémák és tárgyak lassanként elnyeléssel fenyegetik. Felhagy az ellenállással, bezárkózik a súlyos tekintetek elől. Az összes tükör darabokban hever, kivéve egyet, a fürdőszobait. Azt meghagyta, a szakadék szélére. Ott, ahol a napfényes kert vár rá, s a tenger felől állandóan fújdogáló szellő.
Ott látja őt, a hintán a szakadék fölött, hajába kap a szél, amint győzedelmesen kiáltja : "Késő! Többször nem ölhetsz meg : már halott vagyok..."
Köszönöm. Igen egyedi a nyelvezete. Dráma feszül benne. Emberi kihívás és sors. Kötetbe való! Gratulálok.
VálaszTörlésKöszönöm elismerő szavaidat, Mick, őszintének hiszem őket és nagy szüksége van rájuk kishitűségemnek!
TörlésAz eredeti (franciául megírt) változat megtalálható itt a jobb oldali bloglistában, francia blogomon.
Megkockáztatom, hogy ez itt jobb, erőteljesebb irodalom, mint a napokban olvasott Szabó T. Anna lelki tusákat megidéző kötete, a mini történetekből szőtt Szabadulógyakorlatok.
VálaszTörlésKlári, de örülök, hogy tetszett neked is! Bevallom, nem könnyű megérteni : sokmindent hagytam homályban, amit az olvasónak kell gondolatban hozzáértenie... Hasonlatod nagyon elismerő számomra.
TörlésKlári, egyetértek ! Feszített, feszült hangvételű és megdöbbentően beleborzongató.
TörlésRózsáé tényleg mikro novella, minitörténettel.
(A Szabadulógyakorlatot pár éve olvastam, "változóan" tetszett. A kötet első része inkább. Volt a végén, amit nem is igazán értettem. Egyébként Szabó T. Anna, mint ember is, nagy kedvencem a Lyukasóra óta.)
rhumel
Endi, igaz, hogy válaszodat Klárinak címezted, de a tartalma kicsit nekem is szólt, és nagyon köszönöm! A szóban forgó Szabó T. A. kötetet nem ismerem, inkább a verseit, egy-két cikkét a Netről és én is szeretem.
TörlésAmi az én mikroszkópikus "novellámat" illeti, eleinte muszájból fordultam ehhez a rövid műfajhoz helyszűke miatt, de végül is egyre jobban tetszik, mert a fecsegés elkerülésére ösztönöz, és ráadásul bizonyos fajta feszültséget szül.
Igen, Rózsám, Klárinak írtam, de persze Neked is. 🤗
TörlésAz újabb Klári hozzászóláshoz csatlakozom, folytasd mindenképp. A prózavers meghatározása is remek, én csak azt fűzném hozzá, balladai.
rhumel
Köszönöm a biztatást, Endi, emlékszem, hogyan íródott : olyanformán, ahogy a fazekas formáz... Volt egy kezdő mondat, egy álom kitörölhetetlen emléke sok évvel ezelőttről, amit aztán teljesen kicsontoztam, lassanként átformáltam és lefaragtam róla minden lefaragni való sallangot... A fordítás művelete majdhogynem hosszabb és nehezebb művelet volt.
TörlésOlvasom, sokadszorra. Prózának látszik, de ez úgy működik, mint egy vers. Prózavers. Műfaj régről. Szabó.T.A. novellának szánta a szóba hozott írásait, és nem mind jó. Túlbeszéli néhol. Rózsa, a te fejed szerint többet tudsz, eredeti vagy. Folytasd, ne állj le, kérlek!
VálaszTörlésKlári, most, hogy említetted, emlékszem, hajdani kedves tanárom - akinek kritikája kiváltotta bennem a máig dúló gátlást - egyszer említette egy jó 50 évvel később írt levelében a "prózaverset" egyik ártatlan blogbejegyzésem olvastán (Velencéről), de akkoriban átsiklottam felette. Nem vagyok igazán tisztában a fogalommal, különben is szinte mindent ösztönösen művelek, mint a hajdani foghúzó kovács... Rajzban, írásban is a "flow" öntudatlan, ritka állapotát keresem, emiatt persze sokszor melléfogok, ezért is kell "pihentetni", józanul újra kézbe venni, amit csinál az ember. Ez néha nehezemre esik, mert türelmetlenül, gyorsan szeretek haladni...
TörlésEgyetértek az előttem szólókkal, prózavers, balladai feszültség és homály... Elérted amit akartál, el kell gondolkozni rajta, az olvasónak el kell képzelnie egy élet történetét.
VálaszTörlésAhogy Rhumel fogalmazott: "megdöbbentően beleborzongató".
Borka, előző válaszaimban olyan bőbeszédű lettem - döbbenek meg újraolvasva - hogy szinte minden "műhelytitkot" kifecsegtem... Utólag gyakran analizálom magam, többnyire elég kritikus szemmel.
TörlésKöszönöm neked is a megjegyzést és azt is, hogy első olvasásra "homályos" : többnyire igyekszem lefaragni a "magyarázkodást", hiszen nagyon tisztelem az olvasót, akinek szintén helyet kell hagyni, mert nélküle nem lenne mű sem...
A homályosság, a kevés kapaszkodó megadása a ballada műfajnak egyik szokott tartozéka. Persze nem kizárólagosan. Helye van a szépirodalom egyéb területein is. A sűrűség itt erény.
VálaszTörlésMick, ahogy haladok a korban - és a gyakorlatban - egyre inkább húzódozok a "hosszú lére eresztéstől" és az újraolvasás mindig nyesegetésből áll...
TörlésJól csinálod, Rózsa! Örkény is így jutott el az Egypercesekig.
VálaszTörlésKlári, Örkény szinte tökélyre vitte a kevesebbel többet mondást. Én csak ballagok, ahogy tudok, AMÍG tudok...
TörlésA látszat mögött a valóság érdekes mindenben és mindenkiben (az "être" és "paraître" viszonya), ezt a látszatot igyekszik az ember lehámozni...
Rózsa, nagyon tetszik az írás letisztult tömörsége. Azt is szeretem, ha egy mű segít megmozgatni az olvasó fantáziáját. Csak így tovább, várom a következőt.
VálaszTörlésÉva, nagyon örülök, hogy neked is tetszik, hiszen te is nagy olvasó vagy!
TörlésÉpp most ment el 2 barátnőm, akik Lille-ből jöttek ebédre, olvasták ők is és persze nem értettek mindent első olvasásra, de mondtam, hogy pont ezt akartam elérni és teljesen szabadok azt képzelni a "hézagok" helyére, amit akarnak!