Keresés ebben a blogban

2010. február 2., kedd

In memoriam Rády Krisztina

Nem tehetek másként, mint hogy a magyar blogomon is megemlékezzek Rády Krisztináról. Személyesen nem ismertem, csak életének tragikus eseményei miatt került a médiák össztüzébe. Bennfenntesebb párizsi berkekben forgók azonban már a kilencvenes évek vége óta ismerik, rendkívüli energiával vetette magát a különböző kulturális programok szervezésébe, főleg a Magyar Intézeten keresztül, aminek pár évig művészeti felelőse is volt. Rock-fesztiválokon vett részt, József Attilát és Molnár Ferencet fordított és vitt színre és magyarra ültette át Marjane Satrapi nagy sikerű "Persepolis"-át... nehéz lenne mindent felsorolni is !
Miért beszélek róla múlt időben, holott korban lányom lehetne (igaz, elég korai...)? Január 10-én, bordeaux-i otthonában felakasztotta magát. 41 éves volt. Hagyott rövid búcsúlevelet, amit szerencsére nem vetettek a nyilvánosság elé prédának. 12 éves fia talált rá, amikor egy baráti ebédről hazament. 7 éves kislánya sem volt otthon, szerencsére (?). Csak férje aludt éppen ebéd után, egy másik szobában...
A döbbenet általános : Bertrand Cantat rock-zenész felesége volt, aki egyúttal a görög tragédiák formátumát érte el. Mintha a fátum üldözné : miután Marie Trintignant színésznővel villámcsapásként egymásba szerettek és emiatt elhagyta családját a születendő második gyerekkel, a vilnius-i, Marie halálával végződő tragikus verekedés után 8 évi börtönre ítélték. Krisztina mindvégig tartotta benne a lelket, kiszabadulása után is. Az utóbbi hónapokban újra megpróbálták együtt. Ennek vetett végett az öngyilkosság.
Találgatások : vajon miért most, amikor úgy tűnt, hogy rendes kerékvágásba kerül újra az életük. Minek találgatni? Egy ilyen tragikusan magányos elhatározás mélyére úgyse látni. Azóta sokat gondolok rá. Kicsit hasonlít a pályánk, még ha sokban különbözik is. Ő sokkal energikusabb, erősebb volt, mint én. Szívén viselte a magyar kultúra értékeinek megismertetését a franciákkal, amit én kicsiben szintén próbálok művelni. Szerette az embereket összehozni, könnyen barátkozott, ami rám is igencsak jellemző. A látszólag törhetetlen emberek roppannak talán össze... Nyugodj békében, Krisztina...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...