Meglehetősen mozgalmas hét áll mögöttem... Főleg amiatt a levetkőzni soha nem tudott tulajdonságom miatt, hogy mindig is képtelen voltam előre készülni, előrelátni. Igy volt ez már az iskolában is, egyetemi vizsgaidőszakokban méginkább. Mintha csak szükségem lett volna a sürgősség kiváltotta adrenalin mennyiségre, hogy gyorsan és jól felkészülhessek! Ha 4-5 nap állt rendelkezésemre egy vizsga előtt, kéjesen nyújtottam a hozzáállást, hogy végül maradjon az utolsó kettő, és főleg az éjszaka... Reggel aztán, a tus után némileg felfrissülve, fejemben volt az egész, amit aztán ronggyá fáradt másodlagos állapot követett a vizsgán túlesve...
Öt rajzot kellett a 21-én megnyílt tavaszi tárlatunkra elkészítenem. Öt hónapja tudom már. Az utolsó mégis kedd este lett készen, szerdán beszereztem a kereteket, szerda éjjel 3 óra körülre sikerült be is kereteznem őket saját kezűleg és másnap reggel 9 felé kezdődhetett az "akasztás". Mondanom se kell, hogy a péntek esti ünnepélyes megnyitón alig álltam a lábamon, annál is inkább, mert mögöttem volt még néhány aprósütemény készítése a megnyitóra (a kiállítók vállalják magukra) és a másnap estére várt öt vacsoravendégnek a sütés-főzés, bevásárlás, takarítás is...
A fenti rajz már másnap gazdára talált...
De szép!
VálaszTörlésEgyébként én is ilyen "utolsó pillanatos" vagyok :)
Nagyon szép rajz!
VálaszTörlésÉn nem tudom pontossan hogy melyik pillanatos vagyok, azt hiszem azért hogy még is utolsó pillanatos vagyok de én tudom huzni huzni huzni ... a dolgokat, de ha kiálitásrol lenne szó vagy bármilyen fontos eseményröl akkor elöre készülnék. De kit érdekel ? Azért irok most hogy csak tudja hogy nagyon szép a rajza, nagyon meghatók ezek a testek és a rajzók. Ez egy rajz ugye ? Nem egy test mondaná valaki...
Én bezzeg! ronggyá tanultam magam mindvégig, aztán mire eljött a vizsga napja, azt is elfelejtettem, amit tudtam. Nem tudom, melyik a jobb módszer. :)
VálaszTörlésGabinak: Vigasztaló számomra, hogy nem vagyok egyedül ezzel gyengeséggel!
VálaszTörlésKöszönöm, amit a képről gondolsz.
@ Jean-Pierre : én MINDIG képes vagyok húzni-halasztani a dolgokat, főleg mióta Gilbert nincs a sarkamban!
VálaszTörlésKöszönöm az elismerést!
Bikficnek : emlékszel még néhány szegedi vizsgaidőszakra, Ági? A Móra tanulójabeli éjszakázásokra és a napfelkeltére az ablakon keresztül?...
VálaszTörlésHát ez az, nagyon is emlékszem! :))meg amikor éjjel kettőkor vizet vettünk a szánkba, hogy ne tudjunk tovább beszélgetni, hanem tanuljunk - de az sem akadályozott bennünket a kommunikációban, mert akkor meg irogattunk egymásnak. :)
VálaszTörlésÉn is jól emlékszem : milyen messze van és mennyi kedves emlék!
VálaszTörlésHa jól emlékszem, nálad hagytam Lábánt, a majmot míg én a SZU-ban voltam...
Igen, jól emlékszel. :)
VálaszTörlés