Egy hónapja volt... Dupla születésnapot ültünk, Alice-ét és az enyémet. Az övé a 9. volt, az enyém sokkal több...
A sütemények csodafinomak voltak, alig bírtunk velük heten megbírkózni, többszöri nekifutásra.
Én 5 nap múlva vonultam be a kórházba, Alice pedig 2 hét múlva, igaz, csak 1 napra, de altatással levágták egy lábujja hegyét körmöstől... Jobban izgultam, mint magamért. 2 nap múlva, hétfőn, már mehetett iskolába, lábujján kötéssel, ahogy kellett.
Tele lett a szívem meghatódós örömmel és szeretettel, amikor ezt a képet megláttam!!!:)
VálaszTörlésOlyan szépek vagytok. És hiába tudom, amit tudok, olyan vagy, hogy szinte kicsattansz az egészségtől.
Az öröm és a boldog pillantok gyógyító erejűek...
E.
Jó volt a fényképész, kedves E. és valóban, az öröm nomeg egy kisunoka közelsége kisímítja a fáradtság jeleit (nem volt erőm még egy reggeli könnyű sminkre sem, annyira fájt a térdem: botra támaszkodva érkeztem a gyerekekhez...)
Törlés