Keresés ebben a blogban

2017. november 28., kedd

Évfordulók

   Ma 40 éves a fiam.
  Eszembe jut a berlini november végi este: barátaink összegyűltek Gilbert születésnapjára.
  A pezsgő a hűtőben maradt, mi pedig a sok megilletődött tekintettől kísérve elvonultunk kis bőröndömmel  -  mely régóta készen várakozott  -  a francia megszállási övezet katonai kórházába Nyugat-Berlinben, ahol is másnap megszületett fiunk...
  Bennem máig érintetlenül él e (nem)mindennapi csoda élménye.

Velencében, Alice 2 éves



4 megjegyzés:

  1. Igen, ahogy írod: (nem)mindennapi csoda! Ma a kisfiam a csontokról, izmokról kérdezgetett, és elképedve nézegettem a kis karját, lábát, hogy te jó ég, ez BELŐLEM lett??

    Amikor unokái vannak az embernek, az egy újabb csoda lehet, gondolom.

    Nagyon boldog szülinapot a fiadnak!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tamko, még 40 évesen is ugyanaz a csodálatos kisfiam!
      Az unokák más élmény, de édesmézes, és érzi az ember a kettő közötti eltéphetetlen szálat.
      Azt a "belőlem lett"-et én is mindig érzem, s hozzáteszem: képes voltam...?

      Törlés
  2. Olyan aranyosak együtt! Rózsa, add át az én jókívánságaimat is! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Alice itt csak 2 éves (ma 9!)... Köszönöm a nevében is, Klári!

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...