Fények és árnyékok reggeli játéka a kertben... Olyan igazi nyár van, hogy alig hiszem el. S most, ilyenkor menjek el? Amikor elengedhetném magam, élvezhetném a sugárzó napfényt, ami itt északon majdnem mindig elviselhető?... Nagyon nehéz kérdés. Fizikai állapotom meglehetősen kényes, a legkisebb stressz vagy tartósabb erőfeszítés felborítja, s aztán napokig orvosolhatom, mire újra felkapaszkodok a lejtőn. Tény, hogy sokkal gyorsabb az alján találnom magamat.
Ráadásul a tágabb világom sem a legbiztonságosabb. Naponta érkeznek a riasztó hírek az újabb megbetegedésekről, fertőzési gócok kialakulásáról. Mindenki újabb COVID hullámtól fél, a gazdasági helyzet kataszrófába fordulásától. Az öregek meg attól, hogy utoléri azokat is, akik eddig kimaradtak a szórásból.
A nyári vakáció felszabadította a fiatalok hónapokig visszafojtott életösztönét. Minden óvatossági figyelmeztetés ellenére tömegesen összejönnek, szórakoznak, ez a nyár: megértem, hiszen ők maguk nem sokat kockáztatnak, annál inkább azok, akiket, sokszor nem is tudva róla, megfertőznek.
Mennék is, meg nem is. A gyerekekkel, a magyarországi családdal töltendő idő nagyon vonz, ugyanakkor nem szeretném holmi karanténban tölteni. Egyéb problémák is okoznak szorongást, amelyeket nem muszáj kiteregetni.
Tegnap délután gyógyír volt egyik kedves barátnőm látogatása. Kb. 15-20 km-re lakik. Csípőműtétre vár szeptemberben, nehezen bírja a várakozást az erős fájdalmak miatt, mégis bejött másfél órára a fodrász után. Mint mondja, a helyváltoztatás a legnehezebb...
Drága Rózsa! Megint elvarázsolódtam a képeidtől. Rögtön az első felidézte életem régebbi szakaszát, amikor nekem is volt pár tő rózsám, és ahogy percekig tudtam nézni őket úgy, mint most a Te képedet. Ez egy jó napindító számomra.
VálaszTörlés(A bejegyzés tartalmi része is kapcsolódik számomra a képhez, de azt itt most nem fejtem ki. Remélem megtalálod majd a legjobb megoldást a dilemmádban.)
Éva kedves, köszönöm! Ha lakásban laksz talán, erkélyre nem tudsz nagyobb cserépben telepíteni? Egy tő is megörvendeztet!
TörlésA dilemma nehéz, állandóan ezt forgatom a fejemben, mint valódi Mérleghez illik...
Rózsa, minden gondod az enyém is. Két nagy találkozó is lesz Szegeden, de nem merek utazni, se vegyülni a különböző helyekről összesereglett családtagokkal. A virágaid gyönyörűek, vigasztalóak és otthonosak.
VálaszTörlésKlári, megértelek. Azt is, hogy szeretnél Szegedre lemenni... Viszont te is a "veszélyeztetett" kategóriába tartozol, akárcsak én... Nameg az utazás nagy fáradalmai...
TörlésA virágaimat elnézegetni nagyon jólesik! Öregszem is, na.
Az első pillanatban elbűvöltek a virágaid. De szép, fogalmazódott meg bennem a két kép láttán.
VálaszTörlésMa senkinek nem könnyű az utazás a körülmények folytán, még akkor se, ha arra gondolok, Magyarországon eddig a C-19-nek kevesebb, mint 600 áldozata volt. Persze egy is sok.
Mick, köszönöm! Első utam a harmatos reggelben hozzájuk visz...
TörlésNem is annyira attól tartok, hogy esetleg elkapom Mo-on, hanem magától az utazástól félek előre...
én se mozdulok a kritikus helyzet óta! (Pedig unokám tegnap már megkérdezte, hogy mikor megyek Magyarországra, vendégségbe? (sic:)
VálaszTörlésÉn mozdulok, sőt, Magyarországon a statisztika szerint nagyon enyhe volt a járvány és nem is ettől félek, hanem az út fáradalmaitól, annak ellenére, hogy idén a fiamék repülőre ütetnének... Egy belga reptérről indulnék (kb. 75 km ide), hajnalok hajnalán kéne felkelnem, amitől amúgy irtózom... Visszafelé még rosszabb: még korábban indul Bp-ről a gép és kétszer olyan messze a reptér... Egyszóval: kell ez nekem?...
Törléshajnalban én se kelnék fel semmi pénzért :)
TörlésMuszáj lesz!...
Törlésja, akkor már el is döntötted :) egyébként, gondolod, hogy csak magyarok ülnek a repülőn?!
VálaszTörlésMég mindig reménykedek egy kicsit, hogy valami miatt elmarad...
TörlésFogalmam sincs, kik ülnek majd rajta. A Wizzair járata.