Muriel barátnőm nemrég ment el : eljött hozzám egy kávéra, magával hozta legutóbb
megjelent verseskötetét, melynek borítójára tőlem kért rajzot, s tiszteletpéldányként hozott nekem is néhányat. Egyúttal megvettem tőle szintén most készült fotóalbumát.
Kezdek magamhoz térni az elmúlt hetek fárasztó ritmusából. Különösen február vége és március eleje volt feszült, míg le nem tudtam az Unicornist forszírozó kis vitaindító ismertetőmet. Jó pár napig semmi kikapcsolódást nem engedélyeztem magamnak és éjfél utánig a számítógépem előtt ültem. Néha még a vacsoráról is megfeledkeztem, s csak éjfél után kaptam be valamit...
Péntek este ért véget a majd két éve tartó "együttélésünk" a legendás állattal, mely kb. ötezer éves múltat mondhat magáénak... Honnan jött, hogyan tudott Ázsián, Európán keresztül átvészelni oly sok évezredet, milyen szimbolikával táplált annyiféle kultúrát, hogy napjainkig ihletője a "fantasy" műfajának, sőt, az LGBT mozgalom is szivárvány színű zászlajára tűzte?!...
Mielőtt elindultam volna a "tetthelyre", fél óráig hangosan énekeltem a gépem előtt a Youtube "Gyermekdalok" c. óvodásoknak szóló műsorát, melynek darabjait iskolás korom óta kívülről ismerem s annak idején unokáimnak is megtanítottam! (kedvencem a "Tavaszi szél vizet áraszt"...). Nem annyira az ihletet kerestem bennük, hanem a hangszálaimat reméltem egy kicsit bemelegíteni az esti előadásra, hiszen napközben alig van alkalmam megszólalni és így többnyire csak rekedtes nyöszörgésre futja... Ott meg vagy 30 személlyel kellett magam megértetni egy nagyobbacska teremben! Végül is meglehetős sikere volt és sok hozzászólás követte, ami mindig az érdeklődés jele. Végül is az ismeretek, gondolatok ébresztése, megosztása volt a cél, s így kicsit elégedett lehettem magammal. Mivel ez nem túl gyakran fordul elő velem, pár napig felvidított.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése