A naponta érkező rossz hírek ellesúlyozására olyan témát kerestem, amely kicsit más irányba tereli a gondolatokat, kicsit felemeli az ólomsúlyú fedőt, mely néha a napokra nehezedik.
Egészen más irányba... Hogy honnan támadnak néha egészen váratlanul a témák? Pár órája a Net-en beleolvastam a Szegedi Egyetem évkönyveibe, mégpedig az engem érintő 1970-71-es évfolyamba. Akkor végeztem. A nevek olvastán beugrottak az arcok, nagy részükre enélkül már szinte lehetlen visszaemlékeznem. Bölcsész csoport- és évfolyamtársak... Moszkvai és leningrádi kalandjaink részesei...
A balatonaligai őszibarack-szedő KISZ-tábor, mely, ha jól emlékszem, bő egy hónapig tartott... A Bölcsészkar hűvös folyósoi, az akkoriban óriásinak tűnő Auditorium Maximum meredek padsorai, az Orosz Tanszék egy folyosó mélyén, ahol izgalmas, értelmet nyitogató szemináriumok zajlottak. Szőke tanár úr destabilizáló kérdései: imádta sokszor a könnyekig zavarba hozni a bizonytalan hallgatónőket, előadásai viszont a könnyed, impovizált csevegés látszata ellenére enciklopédikus tudás morzsáit csepegtették a fejünkbe... Szöges ellentéte, Fejér Ádám maga volt a megtestesült jóindulatú biztatás: úgy éreztük, hogy ha ő kérdezett, egész intelligens gondolataink támadtak...
A másik oldalon volt a Francia Tanszék. Ha jól emlékszem, orosz-francia párosításban csak hárman voltunk. A lektornő, Mademoiselle Brachet volt az első élő francia, akivel találkoztam. Az azóta eltelt negyvenvalahány év fényében egészen másként látom, értem őt is...
Fejér Ádám csoporttársam volt. Furcsa olvasni róla mint tanárról. Szelíd, komoly gyerek volt, az is maradt.
VálaszTörlésSzőke tanár úr a mi évfolyamunkkal kezdte el oktatói pályáját. Alig volt idősebb nálunk, érződött benne valami egyenrangúság. Mint hírlik, később másképpen alakította a szerepét.
Én mindkettőt szerettem, olyannak, amilyenek voltak, szöges ellentétként. Sok erős egyéniség volt a tanszéken, Han Anna, Szalamin Edit, Ferincz, H. Tóth stb... Én Szőkét mindig sokkal idősebbnek éreztem.
TörlésNo meg Pete! ő se volt semmi! :) Mi van, lányok, nem ismétlünk? - kérdezte dühösen februárban egy előző félévi anyaggal kapcsolatban, mi meg csak hápogtunk. Nagyon szerettem, pedig maximalista volt. Erős volt az egész tanszék, könnyed szórakozásra sose számíthattunk. :)
TörlésOh, Pete! Kerestem a nevét az imént: nagyon tartottam tőle (az irodalom erősebb oldalam volt, mint a nyelvészet!), sokat követelt, de igazságos volt.
TörlésHogyan láttad akkor Mademoiselle Brachet-t? Megfogalmazható a különbség ahogyan most látod és látnád őt?
VálaszTörlésKis franciás mániáit akkor kicsit furcsának, egzotikusnak éreztük, ma már mindennapi életem tartozékai, barátaim, ismerőseim mentalitása, szokásai - s talán kicsit az enyéim is, mondják az otthoniak... Ezt teszi a megszokás, beilleszkedés.
Törlés