A múltkoriban elfogott a nosztalgia és írtam francia blogomra egy cikket Isztambulról. Már-már a nosztalgia szinonímája lesz számomra a Boszporusz-parti város, ahol hat évet töltöttem el az életemből. Arról szólt a bejegyzés, mennyire rabul ejti az embert a sokmilliós, első látásra meglehetősen kaotikusnak tűnő megapolisz, amelyben mégis annyira otthon érzi magát az ember...
Egyik itteni barátnőm elolvasta és kis módosítást javasolt. Franciául a "város" szó nőnemű (la ville). Amikor viszont névmással helyettesítettem Isztambul nevét, következetesen és ösztönösen a hímnemű formát használtam ("elle" helyett "il").
Engedelmesen kijavítottam. Magamban viszont továbbra is meggyőződésem, hogy számomra Isztambul férfias, tehát hímnemű város... Mint ahogy Velence meg nőies, ahogy Firenze is az lehet, Rómával ellentétben. Legalábbis számomra. Ugyanis azt hiszem, ez elsősorban egyéni megérzés kérdése. Hogy mitől függ, azt lenne jó kideríteni!
Érdekes lenne végiggondolni az összes általunk ismert helyet: nőies-e vagy talán inkább férfias? Ági és még néhányan nemrég vallottak Szegedről. Az emlékek mélyén más kérdés lappangott: miért is szeretünk egy helyet?
Nos, az én nézőpontomból Szeged vitathatatlanul férfias város. S az se baj, ha néhányan másképpen érzik. Lényeg, hogy szeretjük sokan.
Szegedről nekem 3 név ugrik be: Tömörkény, Móra, Bálint Sándor.
VálaszTörlésNomeg József Attila, Radnóti Miklós stb, stb...
TörlésCsakugyan.+ Sík Sándor, Ortutay ...
VálaszTörlésÉs a későbbieket meg majd az idő mondja meg...
TörlésNem jön össze nekem, hogy nemeket társítsak városokhoz. Gondolkoztam, hogy ahol a legjobban éreztem magam: Bologna, és ahol a legrosszabbul: Sopron, milyen neműek. Idegesek vagy barátságosak, emberszerűek, ha így veszem. Nőnemű vagy hímnemű, ezt nem tudom. Szeged minden együtt.
VálaszTörlésKlári, lehet, hogy ez a nemekben gondolkodás már a francia elfajulása a fejemben?...
TörlésNem tudom, de lehetséges. Annyi erőfeszítés után nem csodálnám...
Rózsa, nem gondolom elfajulásnak, inkább a nyelvhasználat gazdagodását jelzi. Szerintem.
VálaszTörlésTény, hogy maga a fantazmagória megvan a fejemben...
TörlésAmennyire ismerem a nyelveket, régmúltba vész egy-egy szó neme. Ki érti, hogy a német lány semlegesnemű, a lámpa nőnemű, a város hímnemű. Érteni alighanem nem is lehet, csak megtanulni. Érdekesebb lehet az újonnan keletkező fogalmak neme. Mitől hímnemű a számítógép, miért nem semleges nemű az ordinateur?
VálaszTörlésTalán mert nincs a franciában semleges nem (hálistennek!)...
TörlésA tárgyak nemének tényleg nincs logikája.
De ha vesszük pl. a "soleil" - nap - szót, ami franciául hímnemű és a "lune" - hold - szót, ami nőnemű, nagyon régi képzetekre utal, ahol a nap a tüzes, energikus férfiasságot jelképezte, míg a hold a szelíd, álmodozó, passzívabb nőiességet... Hozzáteszem, hogy ez az ősi sablon mindig kihozott a sodromból...
Úgy látszik, a nyelvek sem tökéletesek. Azért használhatók, hála Istennek.
VálaszTörlés:)
Mondhatnám úgy is, hogy szerencsére nem tökéletesek. Igy mindig marad egy kis hely az írói fantázia számára...
Törlés