Visszajöttem a hosszú hétvégéről, melyet a gyerekeknél töltöttem Párizs környékén. Azon kívül, hogy február végén találkoztunk utoljára, az is indokolta jövetelemet, hogy találkozzunk még az isztambuli években megismert barátunkkal Jean-Paul-lal, aki fiamat 12 éves korában látta utoljára, ami mégiscsak jó 30 éves távolságot jelent!
Jean-Paul szintén legfiatalabb lányánál volt látogatóban Dél-Franciaországból. Anne fiam osztálytársa volt Isztambulban, így dupla volt a viszontlátás. Kölcsönösen felfedeztük egymás családját, házastársát, gyerekeit, unokáit... Már előre megnyugtattam a gyerekeket, hogy nem lesz gond a társalgással, mert J-P egyedül is tartja, akár órákig is, a beszélgetést. Egész karrierjét külföldön futotta be, Egyiptomtól Japánig, Kanadától Törökországig, Haititól Tunéziáig terjesztette a francia kultúrát. Mindenütt színjátszócsoportot alapított és járta az országot a francia repertoár darabjaival, melyet ő rendezett és többnyire játszott is benne, magas színvonalon! Én csak messzebbről követtem őket, egy-egy plakát készítéséig és a fényképes dokumentáció érdekében. Fiam a kulisszák mögött, esetleg a rendezői fülkében szívta magába a színház szeretetét, míg apja játszott a legtöbb darabban. Rengeteg közös élményt élesztettünk fel az 5 évi isztambuli "együttélésből". Mi, a "felnőttek" (manapság már inkább az "öregek" - bár J-P-ra nem illik a szó, annak ellenére, hogy a 80 felé ballag...) többször is találkoztunk Isztambul óta. Mindannyiszor szorosabbra fűzzük a barátság szálait. Ami engem illet, nálam pár évvel idősebb testvéremnek tekintem. Ő sokszor "ma petite soeur"-nek titulál, ami "kishúgom"-nak felel meg. Évente többször beszélünk, írunk egymásnak. Ő is megözvegyült, felesége 3 évvel Gilbert után halt meg. Akárcsak én, ő sem tudja elképzelni, hogy helyettesítse "élete párját" valaki mással. Nem követendő példaként mondom, csak egyszerűen így van, és nem is lesz másként.
 |
| a gyerekek kutyája, Omega sikeres közeledési manővere |
Jó találkozni régi barátokkal, akikkel sok közös élményetek is van.Van miről beszélgetni, az akkori és a jelenlegi életről is.Testvéri szálak kötnek össze benneteket, ahogy te is írod. Általatok válaszott testvérek vagytok egymásnak, ami lehet olyan szoros, mint a vér szerinti.
VálaszTörlésMegértelek, hogy nem tudod helyettesíteni G-t mással, és ez így is marad már. Igazi összetartozás volt a tiétek.
"Általatok válaszott testvérek vagytok egymásnak, ami lehet olyan szoros, mint a vér szerinti." Vagy még szorosabb, mert választott, Éva.
TörlésFantasztikus találkozás lehetett. Négy nap kevés volt rá, az biztos. Gondolom, megismétlitek, amint könnyítenek a járvány miatti megszorításokon.
VálaszTörlés*
Hanem Omega szeret téged, ezt nem titkolja.
Klári, csak a vasárnapi ebédet és a délutánt töltöttük együtt a gyerekekkel a lányáéknál, néhány órás beszélgetés volt, de a végén úgy éreztük, hogy ringlispilről szálltunk le!...
VálaszTörlésIgen, megfogadtuk, hogy igyekszünk gyakrabban találkozni (fogy az idő előlünk...) Ráadásul ő délen, Toulouse-ban lakik.
Omega már régóta ostromol, de csak mostanában engedtem egy kicsit a távolságból...
Ó, de jó lehetett! Az írásodon érezni, hogy egészen felvillanyozódtál. Ilyen élményekre szükség van nagyon és milyen jó visszaemlékezni együtt a múltra! :)
VálaszTörlés"Nem követendő példaként mondom, csak egyszerűen így van, és nem is lesz másként." - így vagyok én is Apókámmal. :)
Igaz, Borka! Mindenki jól érezte magát és ennek is örültem. Legalább emlékekben jó néha visszatérni, ha már a jelen meglehetősen sivér...
TörlésMegértelek teljesen, amint férjedet említed.
Jókora öröm dózist kaphattál!
VálaszTörlésTudod, Márta, ilyenkor jópár centivel a föld felett járkálok egy ideig!...
TörlésLátogatásom alkalmával meglepett, hogy a lányomék községében milyen kevés a kutya. Nekik is macskáik voltak. a Jura hg. északi táján laknak. Lám-lám, azért akad kutya Franciahonban is. Nagyon simulósak tudnak lenni a háziállatok. És ez így van jól. A fotódon mindez jól látszik. Örülök örömödnek.
VálaszTörlésKöszönöm, Mick.
TörlésEleinte a kutyák voltak többen Fr.o-ban, de az utóbbi években a macskák kerekedtek felül. A legutóbbi statisztikák szerint kb. 8 millió kutya és 14 millió macska van nyilvántartva (ezért is viszonylag pontatlan lehet a valódi számuk), nem számítva a többi háziállatot! Kutyát problémásabb városban tartani (hely, sétáltatás, stb), míg a macska önállóbb. Én semmilyen állathoz nem akarok kötődni, mert az elválás elkerülhetetlen... Inkább a magányt próbálom hozzám szelídíteni, mint egy háziállatot. De senki felett nem ítélkezem.
Aranyos ez a kutyus, és jó, hogy kezded magadhoz közel engedni, viszont a testtartásodon nagyon látszik, hogy nem a Te közeged...))) Erika
VálaszTörlésErika, aranyosnak aranyos, különösen a 3. évében járva, kezd lenyugodni egy kicsit (Jack Russell), de jól látod, hogy nem egészen az "én közegem"... :)))
TörlésBizony, bizony a Jack Russel egy örökmozgó, hatalmas mozgásigénnyel rendelkező kutya, pörög-forog, ha meg nincs kielégítve a mozgásigénye, akkor irgalom-kegyelem mindennek, amit megkaparint...)))DD
VálaszTörlésErika
Háát, az első 2 évben ez volt vele az élet, bár én csak havonta láttam, de akkor is visszatartottam a lélegzetem, amíg itt volt látogatóban (1 hónapos korában került a gyerekekhez). Most már nagyon "megkomolyodott" és olyan okosan tud nézni, hogy csak a szavai hiányoznak...
Törlés