majd hűvösen int s tovaúszik.
És itt a szemedben a gyöngyszinü gyönge verőfény
permetegén ragyog által a kék.
Sárgán fut az ösvény,
vastag avar fedi rég!
Mert itt van az ősz. A diót leverik s a szobákban
már csöppen a csönd a falakról,
engedd fel a válladon álmodozó kicsi gerlét,
hull a levél, közelít a fagy és
eldől a merev rét,
hallod a halk zuhanást.
Ó évszakok őre, te drága, szelíd, de szeretlek !
s nem szeretek már soha mást.
1939. október 2.
Nincs fordítása?
VálaszTörlésNagyon szeretem ezt a verset.
VálaszTörlésSajnos, nincs általam ismert fordítása. De lehet-e visszaadni egyáltalán ezt a zenét, a képek és a ritmus ilyen csodálatos összhangját?...
VálaszTörlés