 |
| Fragonard: Le verrou (A zár) |
Persze, készülődünk: az ajándékok nagy része becsomagolásra vár; szeretem a várakozás e pillanatait. Mint többen is megjegyezték közös blogunkon: adni talán jobb, mint kapni... Szeretem a viszontlátás közeledő napjait, az összetartozás újra megtalált melegét, érinthető közelségben!
December hetei persze különösen megterheltek, az előrelátható feladatokon túl sok váratlan esemény is adhat hozzájuk tennivalót. Ezekre viszont nem lehet előre készülni, egyenletesebben elosztva a terhelést. A fáradtság amúgy is intenzív érzésén csavarintanak egyet...
Szombaton Párizsban voltam, az itteni Múzeumbarátok köre által szervezett buszos kiránduláson. Először a Marmottan múzeumot néztük meg, a svájci Hahnloser-házaspár gyönyörű kis palotájában, a Bois de Boulogne mellett. Az enyhe, tavaszias idő és a 15° április illúzióját keltette... Belül főleg az impresszionisták és néhány poszt-impresszionista látható a házaspár gyűjteményéből. Bennem különösen megmaradt a kitűnő tárlatvezető, aki nem elégedett meg a tényszerű felsorolásokkal, hanem művészetfilozófiai összefüggéseket kerestetett és tárt fel velünk együtt (pl. perspektíva megjelenése az emberközpontú reneszánsz idején, majd ugyanezen perspektíva módosulása Cézanne-tól kezdve teljes eltűnéséig az absztrakt megjelenésekor)...
Innen a busz a Luxembourg-kertig vitt bennünket, ahol várt ránk Fragonard üde, rózsaszín, pajzán, tejszínhabos rokokó festészete! Megvallom, kicsit sok volt egyszerre a tortaszeletekből! Azt viszont el kell ismerni, hogy a maga nemében, a 18. századi "libertinage" könnyed atmoszférájának visszaadásában ellenállhatatlan!
Visszafelé jövet a buszsofőr, mintegy karácsonyi ajándékként kerülőt tett a Champs-Elysées felé és egészen a Diadalívig "leballagtunk" a kivilágított széles sugárúton a sok autó között, tényleg lépésben... A Champs-Elysées és a Diadalívig húzódó végetérhetetlen karácsonyi vásár feketéllett a tömegtől. Kihívás a terroristák címére: nem győztetek le bennünket! Bár a veszély érzése ott lappang mindenki tudatának mélyén, a napsütötte teraszok is tele voltak egész délután.
Este nyolc felé értünk haza.
A sofőr ajándéka felejthetetlen. (Képzelem én.:) A művészettúra szintén. Kedves beszámolód eleven, érdekes, jó érzés volt a tavasz a télben.
VálaszTörlésJól képzeled, kedves Klári! Minden nagyon jól sikerült, köszönöm, hogy kicsit el tudtalak vinni. Nem kellett este elringatni, úgy elfáradtam...
TörlésÉlvezetés, és érzékletes volt a beszámolód, jó volt olvasni, hogy ilyen szépidőben, ilyen szépségekben volt részed!
VálaszTörlésKell a léleknek ez a fajta töltődés is!!!) Nagyon szeretem az impresszionistákat, közel állnak hozzám a festményeik, színviláguk csodálatosan finom.
Boldog karácsonyt kívánok Neked!
Kedves Andrea, köszönöm! Valóban nagyon kellett!
TörlésEgyébként Claude Monet képei voltak a legmegragadóbbak és még Félix Vallotton (svájci festő) egy nagy képe, melyet csak reprodukcióban ismertem és egyszer csak szembetalálkoztunk... Sokáig ácsorogtam előtte...
Kedves Flóra Monet az egyik nagy kedvenc festőm, viszont Félix Vallotton-t nem ismerem, de utánanézek, köszönöm ezt az információt.
VálaszTörlésAnnyira szüksége van az embernek egy-egy szép csodára, pld. mint egy szép festmény, az irodalom bármilyre, ami megmozgatja az ember gondolatait, lelkét, stb...., és máris ünnepi díszbe tud öltözni az ember lelkivilága, más szemmel látja, nézi a mindennapokat, szóval jól lehet belölük töltekezni.
Igen, azt hiszem, úgy érezzük, hogy az írók, festők jobban megtalálják a szavakat arra, amit mi is érzünk (a zeneszerzők szavak nélkül is!)... Sőt, néha még hamarabb ráébresztenek, mint mi magunk...
TörlésUtaztam veled. Egyszer mi is araszoltunk busszal a Champs-Elysées-n úgy éjféltájban, de az július 14-én volt. Akkor nem jutott eszembe félni, de ahogy írod, most sem akarnak az emberek rettegni, remélem így is marad.
VálaszTörlésSzintén impresszionizmus rajongó vagyok.
Jó, hogy benéztél, Éva. A Champs-Elysée-n többnyire mindig ilyen sok autó van, talán az éjszaka kellős közepén nem...
TörlésMonet "Napfelkelté"-jét, amiről az impresszionizmus tulajdonképpen a nevét kapta ("Soleil levant, impression") most láttam először a valóságban... Sokáig álldogálltam előtte...
Kedves Rózsa/Flóra, ne haragudj, hogy most csak így és itt kívánjak Neked és a kedves kis családodnak békés, szép ünnepet, jövő évre pedig, ami a legfontosabb talán: egészséget és vidámságot, no meg számodra értékes és kellemes elfoglaltságokat.
VálaszTörlés(Remélem januárban végre lesz időm e-mailben jelentkezni.)
Köszönet ezért a blogért, jó reggelente idejárni szép gondolatokért, képekért.
E. (rhumel)
Köszönöm mindet, a jó kívánságokat és a biztató szavakat is! Olyan jól esnek mindig, de különösen mostanában...
TörlésViszonzom én is, neked és családodnak!
Szép karácsonyt!
VálaszTörlésKöszönöm, nektek is, Mick!
Törlés