Ma reggel félénk napsütésre ébredünk. Ideje volt, bújkál bennem a sokrétű fájdalom, hol itt, hol ott bukkan fel, sokszor hétrét görnyesztve, máskor sántikálásra kényszerítve, egyik vagy másik oldalon, esetleg mindkettőn... Kinek van ilyenkor kedve testedzésre?... Tegnap este még a színházi előadásról is le kellett mondanom.
 |
| Frida Kahlo |
Óvatosan mozdulok ültőhelyemben is, nehogy megkapjam a bénító szúrást. Ilyenkor minden jóindulatú ember első kérdése: "Voltál orvosnál?" Nem. Két hét múlva egész sorozat ellenőrző vizsgálat vár rám, 3-4 is egy hét alatt. Minek szaporítsam a vigadalmat? Lesz belőle bőven. Azt hiszem, a sztoicizmus élő szobra leszek hamarosan.
Várom a gyerekeket 10 napra, a februári szünet egy részére. Addig jó lenne valamennyire elviselhető formába kerülnöm, hogy tisztességesen elláthassam teendőimet.
Észrevettem, hogy megmagyarázható fizikai okokon kívül milyen nagy hatása van a stressznek mostani állapotomra. Nem részletezem mizériaimat, mi mindenben kell egy magányos személynek helytállnia minden területen, pláne, ha nem szeretné barátai szolgálatkészségét kizsákmányolni és egyre inkább korlátozza a kor, a betegség stb.
A stresszhez járul az éjszakai pihenés hiánya: nehéz elviselhető helyzetet találni... Néhány súlyos kérdés is bekúszik az ember tudatába, hiába akarja figyelmét kellemesen elterelni. Az ébredő természet szépségének részletei hatástalanul eltűnnek a szenvedés bugyraiban. Az izmok görcsösen megfeszülnek, akárcsak a tetanusz hatására, s az ember egyetlen fájdalmas kőtömb lesz, mely elveszíti minden rugalmasságát, míg a stressz fel nem oldódik...
Kezdeti szándékom egyáltalán nem ez a téma volt. Csak egyetlen mondatra futotta. Nem szeretem elárasztani a blogot efféle "háttér-panaszokkal", mindenkinek megvan úgyis a maga baja. Most nem futotta másra, erősebb volt nálam, gúzsbakötő...
(Hmmmmm! Ez egy nagy sóhajtás volt.) Úgy szeretném, ha egy simogató kéz egy pillantás alatt meg tudná szüntetni minden fájdalmadat. A segítséget pedig el kell fogadnunk a barátainktól, hiszen tudjuk, hogy fordított helyzetben mi is azonnal segítünk azoknak, akiknek az állapota ezt valamilyen mértékben szükségessé teszi.
VálaszTörlésSzeretném én is a símogató kezet! Biztos vagyok benne, hogy enyhítene rajtam. Néha megdörzsölgetem magam is a fájdalmasabb pontokat, mielőtt mozdulnom kell...
TörlésKöszönet az együttérzésért is, Éva! Számít.
A nyugati civilizáció rosszul tűri a panaszkodást. Messze nem értek vele egyet. A kellemetlenségek éppen úgy részei az ember életének, mint a kellemes dolgok. Nem érdemes elfojtani a minket ért fájdalmakat némasággal.
VálaszTörlésSzurkolok felgyógyulásodért. remélem, az orvosok hatásosan segítenek.
Köszönöm, Mick. Csak úgy kijött belőlem, pedig más témát akartam megpendíteni. Tudom, hogy nem kell a szuperhősöket játszani, ugyanakkor a panaszkodás terhet rak az együttérzőre, a közömböst pedig menekülésre készteti.
TörlésMick-kel egyetértve én is amondó vagyok, hogy egyáltalán nem baj a panaszkodás. Attól nem lesz jobb, ha úgy teszünk, mintha minden rendben lenne. Az pedig, ha valaki "menekül" a panaszkodótól, csak az illetőt minősíti.
VálaszTörlésSajnálom, hogy nem vagy jól, én is napokig vagyok szobafogságba kényszerülve mostanában, hol a térdem, hol a derekam (ma épp az utóbbi) miatt. Úgy látszik, ez most egy ilyen tél, jobbulást kívánok neked!
Ági, a fájdalmas pontok egyeznek, csak nem "hol-hol", hanem egyszerre...
TörlésA felkelés, a redőnyök felhúzása, a lépcső 19 foka (hátrálva)... Az életmentő első kávé...
Igen, nem baj a panaszkodás, köszönöm nektek az együttérzést, jólesik. Azt ugyan észreveszem azonnal, hogy ti sem művelitek szinte sohasem! :)))
jaj, de sajnállak, most a szinház miatt is, én pont onnan jövök, és annyira felpezsditett!
VálaszTörlésa sressszelést tényleg felejtsd el!És nyugodtan kérj segitséget, ha szükséges!
és szerintem menj orvoshoz, ha kell, soron kivül is!
(bocs, ha kioktatónak tűnök, de ezt muszáj volt...)
Aliz, köszönöm neked is az őszinte együttérzést, gyógyírként hat, legalábbis lelkileg!
TörlésHa a stresszt csak úgy el lehetne felejteni, de jó lenne!