Krusovszky Dénes (Debrecen, 1982. április 15. –) József Attila-díjas költő, kritikus, szerkesztő, műfordító. Legtöbben regényíróként ismerik. Az Akik már nem leszünk sosem című kötetével 2019-ben elnyerte a Libri irodalmi díj közönségdíját. Rendszeresen publikál a Magyar Narancsban.
Krusovszky Dénes: Miután
Miután befejeztem a matek leckét,
elkezdhetem a magyart,
miután befejeztem a magyar házit,
elkezdhetem az angolt,
miután befejeztem az angolt,
elkezdhetek rajzolni,
miután befejeztem a rajzolást,
kimehetek az udvarra focizni,
miután eleget fociztam,
bemehetek tévét nézni,
miután a tévé előtt megvacsoráztam,
megmoshatom a fogam,
miután megmostam az arcom is,
lefeküdhetek aludni,
miután lefeküdtem aludni,
bármiről álmodhatok,
miután legszebb álmomból felébresztettek,
készülődhetek az iskolába,
miután elmentem az iskolába,
végigülhetem az órákat,
miután az iskolának vége,
hazamehetek délután,
miután ezt az évet elvégeztem,
egész nyáron nyaralok majd,
miután eltelik a nyári szünet,
rögtön harmadikos leszek,
miután véget ér a negyedik is,
nemsoká felsős leszek,
miután az általános is véget ér,
választunk majd egy gimnáziumot,
miután a gimnáziummal végeztem,
nagy leszek és egyetemista,
miután diplomám is lesz,
szerzek magamnak egy jó állást,
miután jó állásom lett,
lesz majd saját családom is,
miután gyerekeim születnek,
elkezdek megöregedni,
miután megöregedtem,
elmehetek nyugdíjba végre,
miután nyugdíjba mentem, én is folyton
a barátaimmal sakkozom majd,
miután eleget sakkoztam,
nem tudom mi lesz,
de valami majd csak lesz,
akkor is, miután.

Az élet, egy hétköznapi sors zanzásított változatban, nagyon jó! Eddig minden, amit olvastam tőle. Nagyon kedvelem ezt a gyerekeim korú írót. Háy, Grencsó, Krusovszky, az elmúlt években pótoltam tőlük, ami eddig kimaradt. Krusovszky Akik már nem leszünk sosem regényét megint el kell olvasnom. A Levelek nélkült meg, így április után lenne érdekes fellapozni.
VálaszTörlésJapánban van, a nyáron nem volt időm követni és olvasni a bejegyzéseit a FB-on, pótolni kéne ezt is. "...nem tudom mi lesz, de valami majd csak lesz..." Mielőtt😄
Háy, Grecsó, Krusovszky... Lehetne még folytatni, de szerintem is eredeti és tehetséges képviselői a gazdag kortárs irodalomnak. Legjobban közülük Grecsót ismerem, de szeretném a is jobban megismerni, innen a távolból nem is olyan könnyű...
TörlésEgy egész élet a napok, évek elvárásaira, fő eseményeinek vélt üres listáira lecsupaszítva döbbenetes... Vajon várunk, várhatunk -e még mindig Godot-ra?...
Tetszik nekem a te prarafrázisod.
A harmadik mondatból kimaradt a "többit" szó... Bocsánat.
Törlés"miután"...elmúlt az egész élet... :(
VálaszTörlésSzerencsére még nem... Talán örökké tart majd. És végre valóban történik valami.
Törlésa versre utaltam természetesen..."valami majd csak lesz" (de az életnek vége.. (s a versnek is::: :)
TörlésHát, ha csak ennyi az életünk, akkor inkább el se kezdjük... Ha egy kicsit több is, akkor már megéri végigcsinálni.
VálaszTörlésNekem az is több már, hogy friss élményként Fertődről eszembe jutott, hogy a parkban a formára nyírt hatalmas bokrok között egyszer én a fűben rejtőzködő kis kakukkfű csomókat találtam. Persze, hogy megtaláltam, hiszen lilák voltak a zöldben.
Krusovszky Dénesnek igaza is van, mert lehet ilyen is az élet, de ez már annak az illetőnek a baja. Kétlem, hogy a vers írójának is csak ilyen élete volt, van és várható, vagyis hogy ennyit vár az életétől.
Dehogy van jogom ilyeneket írni Krusovszky Dénesről, hogy jövök én ahhoz. Én csak csak leírom most, ami eszembe jut, mégha kritikának tűnik is. Mert tudom, hogy annak tűnik.
Persze, értem én a verset, hogy mit akart mondani, de kis "kakukkfű" történetek is mindig benne vannak az itt leírt szürke, és monoton egyenéletnek ábrázolt létben.
Legyenek is, hogy legyen miért végigcsinálni...
Éva, én azt hiszem, hogy nincsenek kevesen, akiknek ennyi vagy még kevesebb...
TörlésIsmerek olyan embereket, akik a szépet, a tartalmat, a mindennapi sémák taposómalmából a félrelépést nem is keresik... Itt tehát szerintem nem az anyagi értelemben vett szegénységről van szó, azt hiszem...
Jaj, dehogy, én sem az anyagi szegénységről írtam a kommentemben. A verset is értettem szerintem annyira, hogy ne ezt szűrjem le belőle. Mindig tökéletesen értem mit jelent pénz szűkében lenni, és mit jelent érzelmi és értelmi szegénységben lenni. Én már a testit is ide sorolom, sajnos.
TörlésAzt is tudom, hogy vannak a taposómalomból kilépni nem tudó emberek. Ez lehet kényszer is, de jelentheti azt, hogy nem is igénylik.
A vers egy tükröt tart eléjük, és Krusovszky Dénes nem szőhette bele a maga életét, mert az övé nem ilyen. Illetve hiszem, hogy ennél több.
Csak hiányoltam valami útmutatót, de egy tükör természetesen nem szépithet. Aki meglátja magát benne, az valamit fel is ismer, és ha meg is érti a célzást, talán tesz is ellene vagy éppen érte.
Csak tartok attól, hogy akinek inge, az nem veszi magára, mert nem kifejezetten a versolvasó és értő közönségből kerülnek ki azok, akiknek szól a vers.
Na, okoskodtam, bocsánat!:) Ti is tudjátok, és én is tudom mindezt, csak valamit most kiadtam magamból. Naaa!:)
Kedves, kedves Éva, aki mindig kész vagy a hibát keresni magadban... de lehet, hogy tévedek?... Most én is "kiadok magamból valamit"... Szabadítsuk fel magunkat! (közös blogunk témájának hatására?)
TörlésSzerintem - de csakis szerintem, nem muszáj velem egyetérteni - nem is kell útmutató! Az se baj, ha mindenki máshogy érti... Végül is, a költő írjon érzése, szándéka szerint, amit nem is kell felfednie. Az olvasó pedig hámozza ki belőle, amit a mű neki mond, s nem baj az se, ha nem fedi a szerző szándékait... (ugyanezt gondolom a festőről, zeneszerzőről is...) Én éppen ettől viszolyogtam hajdani szocreál ideológiától fűtött irodalom óráinkon, amikor az író szándékainak megfejtése, kibelezése, nevelő szándékú tanítása fontosabb volt, mint maga a mű!... Legyen szabad a szerző éppúgy, mint az olvasó!
Ugyanakkor bizonyos fajta elemzés tárgya lehet éppen az író szándéka is, bár ismerünk olyan remekművet, mely a saját törvényeinek engedelmeskedve, pont írója szándékai ellenére más irányba fordult... (legékesebb példája ennek az "Anna Karenina") Stb, stb...
Annyi minden összehordtam itt nálad, hogy majdnem mentegettem magam miatta. Hányféleképpen értelmezhetünk egy irodalmi művet, főleg egy verset? Én elemezni már nem is szeretek a hagyományos( tanári) értelemben, csak hagyom hogy hasson. Ezért szeretem a hangulatokat átadó verseket. De az irodalom tanári pélya nem erről szólt, ott meg kellett szólalni, és szólaltani.
TörlésKésőbb már kicsit megváltoztattom a véleményem arről a vesről, mert tükörként tekintettem rá. Tükör azoknak, akik így élnek, mert hátha felismerik magukat benne.
Útmutatás nem is kellett Krusovszky Dénestől, mert benne van a versben leíratlanul: Lehetőleg ne így...A tükör sem ad útmutatót, mert nem az a feladata, hanem szembesít mutat és láttat.
Hogy mégis vártam útmutatóra( aminek tényleg nem volt itt helye) az azért volt, mert szerettem volna olvasni, hogy Krusovszky Dénesnek melyek azok a dolgok, melyek segítenek nem " így" élni. Mert éppen az monotóniából kizökkentő ötletei és tapasztalatai érdekelnének. De akkor már ez a vers valóban nem az lenne, amiért megszületett.
Na, most ennyi, és most nem mentegetőzöm semmiért!:)
Én nem úgy értelmezem, hogy ez a "csak ennyi az élet" leírása, hiszen így élünk, "miután" -tól "miután" -ig, de ettől még a miutánok között élhetünk értelmesen ês tartalmasan. Az utolsó miutánra pedig nem gondolok.
VálaszTörlésKedves Ági, ne haragudj, de csak most bukkantam rá a kommentedre... A pohár ezek szerint lehet "félig tele" is! :))
TörlésÁltalában legyen is félig tele!:)
VálaszTörlés