Minden évben imétlődő ritmus. Aki fárasztónak találja és szívesen kitörne belőle, unja a mindenhonnan áramló, kevés eredetiséget, változatosságot kínáló jókívánságokat, annak csak szeretném csendesen megjegyezni, hogy addig jó, amíg áramlanak... Amíg élünk... Amíg megtehetjük, hogy kivárjuk a terített asztalnál, pezsgős pohárral a kezünkben - ha lehet, nem egyedül! - az éjféli 12-ik óraütést és összeölelkezhetünk... Amíg béke van és betevő falat, meleg körülöttünk és bennünk.
Igen, rituálé ez, mely támpontot jelent a rohanó években, perspektívát nyújt, segít az idő múlásának érzékelésében, családi, társadalmi összetartó erő, még akkor is, ha nem engedelmeskedik neki mindenki. Ha nyűgnek érzi a jókívánságok kötelező körtáncát, képzelje el egy pillanatra az életét a néha tehernek érzett rituálék nélkül. Karácsony, Szilveszter, Húsvét, Anyák napja, születés- és névnapok stb. nélkül (akarattal nem beszélek a sok kereskedelmi célzatú, mesterségesen szított ennek-annak a "napjá"-ról!).
Anne barátnőm ragaszkodott hozzá, hogy ha csak ketten is, de töltsük együtt a Szilvesztert. A karácsonyi vendégeskedések után úgy határoztunk, hogy az idén nem lesz húsétel, hanem bőséges apéritif (amihez Anne-nak kiapadhatatlan a fantáziája) és könnyű lazacos előétel, majd szünet a "Trivial Pursuit" társaságában és végül finom gyümölcsös édesség, elejétől végig pezsgővel, majd kávé. Fél kettőig tartottunk ki.
S nem utolsó sorban, elhangzottak az őszinte, szívből jövő antik "ráolvasások", melyeket most megismétlek minden engem is olvasgató, szívemnek ismeretlenül is kedves látható és láthatatlan látogatómnak:
Kívánom, hogy jó egészség kísérjen benneteket!
Hogy szívetek melege legyen magatok és a körülöttetek élők menedéke!
Kísérje mindennapjaitokat pezsdítő érdeklődés az élet minden rezzenése iránt!
Egyszóval: legyetek boldogok!
engem igazán nem zavarnak az újévi meg szezonális jókivánságok, de mi lenne, ha egész évben csak jókat kivánnánk egymásnak? (szóval a dömpingek zavarnak, meg a formalitások)
VálaszTörlésmindazonáltal boldog új évet :)
TörlésHa kívánok valamit egész évben, az általában csak jó szokott lenni... A rosszat nem kell kívánni, jön az magától is...
TörlésKülönben értem, mit akartál mondani, csak "provokállak" egy kicsit.
Külön kívánom neked, hogy írói terveid nagy léptekkel haladjanak a cél felé!
én a kimondásra is gondoltam !! ja értem, provokáció :)
Törlésköszönöm a nem "formális" jókivánságod, elkezdtem.... és igaz, hogy ilyenkor minden A téméra tapad :), csak az a szerkesztés, ami nyesegetést jelent ne volna ....(de azt hiszem valami sajátosan szerkezettelen szerkezetem lesz :)
A "nyesegetés" pedig az egyik legfontosabb teendő! De ezt te úgyis tudod.
Törlésnaná, a legkomolyabb munka (de már rájöttem a nyitjára:)
TörlésKöszönöm a jókívánságokat, Rózsa, és kívánom neked is pontosan ugyanezeket, így ebben a (fontossági) sorrendben.
VálaszTörlésIgen, jól érezted, Ági, a sorrend nem véletlen!
TörlésOlyanok ezek a kívánságok is, mint a napszaknak megfelelő köszönés. A jó napot akkor is tiszteletadás, ha nem gondoljuk végig, hogy mit is mondtunk. Gesztus értéke vitathatatlan.
VálaszTörlésJót kívánni jó. Boldog új évet!
Igen, Mick: "Jót kívánni jó." És lehet még bőven hozzátenni, kinek-kinek szüksége szerint!
TörlésKedves Rózsa, négy jókívánságod, másképpen "ráolvasásod" nálunk működik. Köszönöm és viszont kívánom!
VálaszTörlésDe örülök, ha működik, Klári! "Rátok olvasok", ahányszor akarod! (ilyenkor jut eszembe nagyapám, aki "tüzet csiholt" tűzkövekkel idős szomszédasszonyok fájós pontjaira...)
TörlésÓ, de szuper! Ősi tudást birtokolt nagyapád. A tűz tisztító hatása megvéd a betegségek ellen. (Dömötör Tekla: Magyar népszokások gyűjtésében olvastam.)
TörlésMajd szólok, ha eljutunk odáig. :)))
Klári, ez a réges-régi bejegyzés volt:
Törléshttps://floramagyarblogja.blogspot.com/2011/07/az-emlekek-legtobbszor-kepekben.html
Nem tudom, megjelenik-e?
Megjelent. Megdöbbentően írtad le, az élmény erejével.
TörlésEz a "képben emlékezés" előnye... Csak vissza kell költöznöm a kellős közepébe!
TörlésNagyon szép a "ráolvasós" mondataid sora,
VálaszTörlésha rám céloztál a bevezetődben, engem csupán akkor zavarnak a tartalom nélküli köszöntgetéshullámok - és nem untatnak, csak elkeserítenek -, ha érzelemmentesen, csupán mert "így illik" elvből robotpilótamód böffentenek oda, és semmi mást (sőt más napokon épp az ellenkezőjét adják, akkor a nyavalyatörésemet kívánva)...Ez is olyan, hogy embere válogatja, és esetenként is eltérő lehet a fogadtatás: nem hiszem, hogy társadalmi összetartó erővel bír, ha pl. valaki elkiáltja magát a fb-on, hogy "MINDEN Bözsit éltessen ami belefér", vagy épp egy elhunytnak kíván boldog születésnapot, mert jelzett neki a fb. és nem érdekli, hogy az illetővel mi van, automatikusan köszöntget....ugyanakkor egy szépen ápolt családi hagyományok igen, ...és nem hiszem, hogy az ilyen-olyan napokon oda kell lökni valami virágfélét, mert " azt mondják mások, hogy ezt kell", bár fogalma sincs az illetőnek, hogy akit "köszönt" annak ez mit jelent, ugyanakkor hiszem, hogy igenis csodás tud lenni, egy rendhagyó ünneplőbe öltöztetett kézfogás, vagy egy csak-neked-gondolat, ami meghittséget ad, valódi odafigyelést ...
Én neked szívem minden melegével kívánok valódi egészséget, bátorságot, békét és reményt...és minden olyat, amit esetleg magadtól nem adnál magadnak, hogy elősegítsem a teljesülését
Bevallom, nem rád gondoltam, Kati, hanem a F-B-on napok, sőt hetek óta mindent elnyelő áradatra... Alig hagytuk magunk mögött a karácsonyiakat, máris megjelentek az újéviek! Csak úgy elgondolkodtam a dolgon: mi lenne, ha nem lennének?... Rosszabb lenne. S a fenti köszöntő nem akárkinek, hanem látható és láthatatlan kedves látogatóimnak szól, akik nem is olyan megszálálhatatlanok...
TörlésA fenti gondolatmeneteddel egyetértek: én sem szeretem az egybeöntött kívánságokat, s az az érzésem, hogy ami "minden Bözsinek" szól, akkor egyiknek sem...