Hófehér lapra kezdek írni... Természetesen ez is, mint körülöttünk annyi más, csak szimbolikus értelemben igaz. Eddig még nem volt hó (nekem nem is hiányzik), de az eső bőven áztat bennünket nap mint nap. Ami az évkezdő lap fehérségét illeti, csak félig igaz : francia blogomra már írtam, sőt ki is tettem a facebookra.
A fehér lap illúziója minden újrakezdéskor csábító. Levonjuk a tanulságokat az előző periódus kudarcaiból, mulasztásaiból, és megfogadjuk, hogy tartjuk az új irányt : megpróbálunk éjfél előtt ágyba kerülni, megkísérlünk gátat vetni - legalábbis fékezni azt - fizikai állapotunk fokozatos romlásának és naponta (hetente?) sétálunk fél órát, ha esik, ha fúj ! Adott esetben a szobabicikli helyettesítheti a sétát. A már meglevő orvosi időpontok mellé beiktatunk még kettőt, hármat, bármennyire is viszolygunk tőle, hiszen tudjuk, hogy az efféle kalandnak csak a kezdetét lehet ismerni, a vége beláthatatlan. Ha a fogorvossal végzünk, sort kerítünk a szemészre, stb. Még nagyobb rendszerességgel írunk és visszatérünk a rajzoláshoz is... Itt abba is hagyom, hogy ne legyen jövő ilyenkor még több bűntudatom.
A Szilveszter este nagyon kellemesen telt. A. barátnőmmel kettesben terveztük, meg is osztottuk az előkészületeket egymás között. Nem számítottunk E. kellemes meglepetésére, de nagyon feldobta a hangulatot. Pár hónapja, mióta ideköltöztek V-be, majdnem szomszédok vagyunk, talán 100 m-re tőlem vettek házat. Úgy este 10h tájban E. becsöngetett, kis ajándékokkal megpakolva, számomra még egy jó adag saját főzésű spárgakrém-levest is hozott. (azóta már megkóstoltam, mennyei íze van! Nem tudom, hogy csinálja, de utánozhatatlan!) Férje is biztatta (ő korán fekszik), hogy jöjjön csak át óévet búcsúztatni két kedves barátnője társaságában. 69-74-78 évesek vagyunk, de éjjel fél kettőig álltuk a sarat, jól kibeszélgettük magunkat és a komoly témák mellett a nevetés sem hiányzott. Igy szeretem, hogy a társalgás tükrözze az életet: merjen leszállni a bizalom mélységeibe, ugyanakkor képes legyen elég öniróniára is, hogy a kellő könnyedség szárnyán ne vegyük magunkat túl komolyan...
 |
| aperitif, előétel egyben, már jócskán megdézsmálva (A. készítette) |
De jó látni a vidámságot, mosolyt barátnőid arcán.��. Igazán jó évzárás/évkezdet volt, maradjon is ilyen ez a 2022.
VálaszTörlés(Fél óra sétát én is elhatároztam. Azzal a különbséggel, ha esik, ha fúj, benn maradok a fotelemben��)
Boldog újesztendőt kívánok, egészségben, mert ez a legfontosabb.
rhumel
Kedves E. annyi éve már, hogy fogadalmaim elég gyorsan "kifulladnak", megállnak a szándék szintjén, de eleinte sikerül elrugaszkodnom segítségükkel a holtpontról! Már maga a tudat, hogy új kezdődik, energiát ad. Kis időre.
TörlésIgen, barátnőim ilyen kedvesek, öröm velük az együttlét, akkor is, ha nehezebb periódusokat kell átvészelnünk (betegség, gyász, válás stb), számíthatunk a másikra. Most hiányzott néhányuk a körből családi okok miatt.
Neked is boldog új éved legyen, különös tekintettel legkisebb unokád magadhoz ölelésére! És igen, az egészségre!
Étvágygerjesztő tálak, szép poharak, kedves társaság. De jó ilyet látni!Mindjárt erősebb a hit, hogy az év folytatása is erre a kezdő körre fog hasonlítani.
VálaszTörlésKlári, a fénykép pillanatában már az evés vége felé jártunk, a süteményből is csak egy kis rész maradt, amit elküldtem E. férjének, hogy másnap megkóstolhassa.
TörlésÉn is szeretném, ha az új év első pillanatai az egész év hangulatát is meghatározhatnák! Kell nagyon az ilyen alkalom, hogy a napsütés kóros hiányát valamennyire pótolja...
Annyira szeretem a stílusodat, nagyon szépen fogalmazol."így szeretem, hogy a társalgás tükrözze az életet: merjen leszállni a bizalom mélységeibe, ugyanakkor képes legyen elég öniróniára is, hogy a kellő könnyedség szárnyán ne vegyük magunkat túl komolyan." (gyönyörűnek érzem), és szeretem a fotóidat is, nagyon tetszenek a mosolyok, és a szép teríték, hát még a finom falatok!
VálaszTörlésKívánom, hogy ilyen legyen az éved, amilyen a kezdése volt: örömökkel, vidámsággal, és tiszta lappal, bizakodóan ♥
Kedves Kati, köszönöm! Örülök, hogy benéztél! Mióta bezártad a blogod, nem nagyon kapok hírt felőled. Remélem, jól vagy, szeretteiddel együtt.
TörlésAz év első lépése nagyon jó volt, de a bizakodásig nem merek elmenni: félek a remények annyiszor bekövetkezett összeomlásától... Inkább élem egyik napot a másik után, s próbálok legalább kis terveimnek a végére járni. Számomra mér ez is óriási eredmény lenne!
Boldog új évet neked is, kreativitással, szeretettel telit!
az jóóóó, megélni az egyik napot a másik után, és a minden napban felfedezhető apró örömöknek boldogan odafordulni....(nekem van egy füzetem , amiben minden nap leírok pár dolgot, ami aznap különösen jól esett) ♥
Törlésdrága Rozsa, csak a saját blogomat zártam be, a fb, az instagram, és egyéb fórumokon aktív vagyok továbbra is, sőt emaileket is szoktam írni, nem mindenki válaszol
TörlésKatalin! Nekem is hiányzol.
TörlésKati, láttalak a F-B-on és az Instán is, de ez utóbbin nem vagyok még túl otthonos. A blog műfajához pedig öregecskén még mindig vonzódok, meghittebbnek érzem ebben az egy gyorsuló világban...
TörlésÉn is örülök hogy jól telt a szilvesztered, remélem, hogy idén is ilyen lesz.Kell a mosoly, a nevetés, jó látni a képeken.
VálaszTörlésRemélem, hogy az orvosokat elintézed, és csupa jó eredményekkel tudsz eljönni tőlük, és a megfogadott kívánságaidat is teljesíteni tudod: séta, szobabicikli, írás, rajzolás... Mert vannak elhatározások, csak meg kell csinálni őket. Én nem fogadtam meg semmit. Élem az előző évi életem.
Igen, Éva, "csak meg kell csinálni őket", pontosan itt van az eb elhantolva... Talán jobb nem fogadkozni, valóban, hanem néha csak úgy megcsinálni dolgokat.
TörlésKívánom neked, hogy egészséged javuljon és a tavasz eljöttével ki tudj néha mozdulni M. társaságában messzebbre is: olyan jót tesz egy kis változatosság, még akkor is, ha öröm újra megtalálni egyre meghittebb "fészkünket"!
Eloszor is boldog uj esztendot kivanok neked, jo egeszseget. Orulok, hogy kellemesen telt a szilveszter, jo tarsasagod volt. Ami a feher lapot, az ujrakezdest es a fogadalmakat illeti ezzel nem vagy egyedul. Egy erdekesseg ezzel kapcsolatosan. Tavaly szeptemberben lettem menedzser egy ugynevezett kanadai "szupercenterben", oriasi uzletlanc, oriasi valasztekkal. Az ujev elso napjan az ugyfelek felvasaroltak az osszes salatat :) Ugyanis sokan elhataroztak szilveszterkor, hogy egeszsegesen fognak etkezni 2022-ben... Sajnos, ez a buzgalom nem fog sokaig tartani... Kanada az Egyesult Allamok mellett az elvonalban all ami a legtobb elhizott embert illetti a vilagon.
VálaszTörlésKöszönöm, Zsuzsa, a jókívánságaidat, melyeket én is viszonzok és gratulálok a munkában elért sikeredhez, mely sikeres beilleszkedésről tanúskodik egy idegen országban, idegen nyelvben!
TörlésNincsenek illúzióim a nagy elhatározásokkal szemben: a motiváció hiányzik, azt hiszem... Legalábbis belőlem. De kisebb méretűekre talán futja még...
Csúnya leszek, heti félóra séta csupán önámítás...
VálaszTörlés2020 decemberéig nem foglalkoztam semmiféle mozgással, néha sétáltam, de teljesen rendszertelenül. Tavalyelőtt egy decemberi átfutási napon éreztem, hogy milyen jó... A Duna mellett lakom, szemben a Csepel sziget, s a komp egy kőhajításnyira van a kiskaputól. Akkor éppen délidőben jutott időm, szemembe sütött a nap, s úgy botorkáltam az út mentén, hogy behunytam a szemem, s csak arra figyeltem, hogy a lábam alatt avar zizegjen, akkor nem vagyok autó "veszélyben". Az ég kék, a jegenyenyár törzse hófehér... Szép volt. Néhány nap múlva bekapcsoltam a lépésszámlálót, s tegnapig kb 1090 kilométert jártam le. Néha gond sétatársat szerezni, akkor az erdei utakat hanyagolom. Minden évszakban szép, de különösen megkapó, amikor megjelennek a kis fehér szirmok, majd a kékek is. Hóvirág és kék csillagvirág szőnyege. Nem fogadalom ez, hanem feltöltődés. Őzek, madarak, állatok nyoma a parti fövenyben, vagy néha a túlparti faluban egy-egy séta.
Fogadalmam nincs. Vágyak és valóság egymáshoz simításában nem számítok másra, mint ahogy az ének szól: Ahogy lesz, úgy lesz... Örömöket és aggodalmat egyaránt tartogat 2022. Unokám születik májusban.... nagyon várjuk. Orvossal, betegséggel nem foglalkozom - "magamilag". Akinél gond van, ott szorongva várom a január végi vizsgálat eredményét.
AZ évek rohannak, jó lenne hasznosan megélni.
Légy szíves a fehér papírra szépeket rajzolni, várom!
Köszönöm, Márta, hogy biztatsz a rajzolásra. Hiányzik nekem is...
TörlésTisztában vagyok vele, hogy heti (!!!) fél óra séta önámítás (lenne, ha lenne), bár valmivel több, mint semmi. Az állandóan szemerkélő eső a szürke ég alatt egyáltalán nem csábít kifelé, szívni a büdös kipufogó-gázt... A város közepén lakom. Az igazi ok azonban, bevallom, az, hogy csak akkor érzem igazán jól magam, ha a képernyőm előtt írogatok, olvasgatok, kapirgaálom a folyamatban lévő dolgaimat, amelyeknek egyszer, ne adj isten, szeretnék a végére járni... Az "orvosi dolgokkal" sajnos, egyre többet kell törődni, pedig a végkimerülésig halogatom őket, bár csak a hetvenedik felé kényszerültem rájuk igazán, mikor már életveszélyessé fajult a dolog.
"Az évek rohannak, jó lenne hasznosan megélni." : ez a mondatod kíváncsivá tett: számodra mit jelent a "hasznosan megélni az életÜnket"?
Hasznosan megélni... Amíg csak lehet segíteni és adni. Időt, figyelmet, türelmet, s ha arra van szükség támogatást. Legfontosabb a családom, hiszen ez természetes. Azonban időről, időre elém hoz az élet nehéz sorsokat, ahol segítségre van szükség. Erről írtam decemberi bejegyzésemben. El sem tudjuk képzelni milyen nehéz körülmények között élnek a támasz nélküli anyák Kárpátalján.
VálaszTörléshttps://partfal.blogspot.com/2021/12/adni-jo.html
Harminc évig voltam nehéz sorsú gyermekek óvónője, sok szomorú élethelyzetet láttam. De az, ami Kárpátalján történik mindet felülírja. Sok gyermek azért marad, vagy kerül kórházba, mert nincs otthon egy falat kenyér sem számára.
Hasznos lehetek, ha segítek és akkor is, amikor igyekszem a legkisebb teher lenni gyermekeim számára. Szerencsére ez az idő még nem jött el... Bízom, hogy kegyes lesz hozzám a sors. (Ma borús, esős idő van, a gyaloglás elmaradt, így hát folytatom a mesét, mert unokáim nagyon várják már...)
Kedves Márta, nagyban egyetértek válaszoddal. Hosszú tapasztalattal rendelkezel...
TörlésItt is számos alkalom nyílik mások megsegítésére, különösen így, az új év táján érkezik rengeteg kérés. De olyan alkalom is bőven akad, amikor kérés nélkül is lehet, sőt, néha a legnagyobb szükségben szenvedők némák...
Hozzátenném még talán, hogy a "hasznos élet" fogalmába sajátunkat is belefoglalnám...
A néma kéréseket a legnehezebb észrevenni. Saját életünk, életem része a család, most éppen leírom az évek óta mesélt meséimet, bár az unokáim már jobban emlékeznek, mint én magam. Próbálok kaput nyitni a jövő felé... jövőre hetven éves leszek. Nem érzem, nem látom, de itt van hamarosan a 7. X.
TörlésA hetedik X közeledése félelmetesebb, mint elérkezése (nekem immár 4 éve)...
TörlésEmlékszem, milyen titkolt együttérzéssel szemléltem annak idején ismerőseimet, akik ide már elérkeztek, sőt, túl is lépték! Esedékes műtétemre is kialkudtam 6 hónap halasztást, hogy a 70-et még "egészben", megcsonkítás nélkül léphessem át. Mindez persze a "fejben történik", mint annyi szimbolikus dátum, a valóségban láthatatlanul, rugalmasan lépegetünk q célvonal felé... A szemmel látható változásokat is mások látják jobban rajtunk, nem pedig mi magunk (érezni viszont mi érezzük egyedül!)
Számodra ott az írás, Márta, a versek és a próza is, felbecsülhetetlen kincs, mindig nyitott kapu mások és önmagad felé egyaránt. Amíg tárva van előttünk, az maga az örökkévalóság!...
Köszönöm!
VálaszTörlésSzívből jött...
Törlés