Január 5. Lassan eltelik az új év első hete. Fehérben.
Az év első napján szinte azonnal havazni kezdett. Nem mondom, hogy nem örültem neki egy kicsit, mégiscsak szebb minden így fehérben. Különben úgysem marad meg sokáig, éppen hogy kigyönyörködjük magunkat pár órán át, és kámforrá válik a makulátlan takaró... Ezúttal nem így történt; a hó már ötödik napja ellenáll az eltűnésnek, időnként esik hozzá valamennyi és a meteo szerint még nagyobb mennyiség is várható. Kék az ég és hideg van, nem az ilyen törékeny öreg nőknek való a havas járda!... A hajdani magyar, orosz és nyugat-berlini végnélküli havas telek emléke pedig lassan elhalványul bennem : 35 éve, hogy itt lakom közel az óceánhoz. Az évek száma nő, az erőm meg egyenes arányban csökken.
Anne barátnőmmel szép csendesen készültünk a Szilveszter estére. Mióta egyedül élünk, hagyománnyá vált az évek folyamán, hogy hármasban szilveszterezzünk, többnyire nálam, mert kb. félúton lakom a kettejük között. Ezúttal a harmadikunk nem jöhetett, mert előző vasárnap éjjel elesett a szobájában és alig bírt mozogni. Így én mentem el Anne-hoz, a legfiatalabb és legmesszebb lakóhoz, egy üveg pezsgővel és (a kérésére) magam készítette charlotte-tal, este 8 felé.
Mindig van beszélgetni valónk, többnyire a magunk és a világ dolgait vesézzük ki, nem pedig az éppen jelen nem lévő ismerőseinket... Nekem ez utóbbi mindig kínos, amikor előfordul társaságban. (Egy ilyen alkalommal fel is tettem a kérdést : "Rólam vajon mit mondotok, ha nem vagyok itt?" Válasz persze nem volt, csak zavart tiltakozás...)
Anne ismét sokfajta változatos előételt készített, még haza is vittem belőle. Úgy tűnik, a belgáknál is dívik a "batyuzás", mint ahogy magyar családomban is : ha véget ért a hosszú vasárnapi ebéd, a maradékot szétosztották a jelenlevők között. Itt, a franciáknál nem tapasztalom.
Kicsit társasjátékoztunk az éjfélre várva, s pezsgővel a kezünkben köszöntöttük az új esztendőt, csak a Himnusz hiányzott, melyet annak idején állva hallgattunk végig a tévéből. Itt el se lehet hasonlót képzelni, mindenki megütődne rajta... Nekem hiányzik. Egy népnek éreztük magunkat ez alatt a néhány perc alatt.
Ma dél körül elkezdett itt is esni a hó, még mindig esik, és a rádió közlekedési dugókról és balesetekről beszél, és azokból is sokról. Pozitív kilátásokról nem esett szó!
VálaszTörlésMínusz 4 fok van, nem is megy 0 fok fölé a hőmérséklet szombatig, tehát a hó is marad vagy szaporodik. Egyelőre ennyi, a szomszéd viszont már ellapátolta a havat a ház elől.
De jó, hogy van kivel várnod az új évet! Látom, hogy szép a környezet, a karácsonyfa és a kezdben lévő süti is az, gondolom ez az ajándékba vitt charlotte .
Mindig magunról beszélünk, akkor is ha másról. Mert rólunk szól az is, ha másokat kibeszélünk. A tapintatlanságról, mások elárulásáról, ami lehet tulajdonság. Illetve, nem jó az előbbi többes szám, mert én is kerülöm ezt, nem veszek részt benne, és nem is kezdeményezek.
Himnusz? Nekem kell!
M-nal néztük és hallgattuk. Néztük is, mert közben Magyarországról mutattak képeket, és M. örömmel fedezte fel az ismerős helyeket. A Himnuszra összpontostni így nem tudtam, mert M. a felfedezéseikor közbe szólt, de mégis örültem, hogy ennyire otthon van már itt a látványokban is.
Pezsgő nem volt, nem is lesz. Utoljára alkoholmentes Kölyökpezsgőt ittam éjfélkor anyuval, annak is már 8 éve lesz. Igazi, felnőttes pezsgős pohárból ittuk a gyerekeknek valót, megadtuk a módját annak a málnaízű, piros színűnek is.
Örülök, hogy jó volt a szilveszteretek, és remélem, hogy a havas időben nem lesz semmi bajod.
Köszönöm a beszámolód, már vártam is! :)
Köszönet a figyelmes olvasásért, kedves Éva.
TörlésEz a sok hó - egész Európában szinte - kezd nyugtalanítani, mert ha így folytatódik, nem tudom, elmehetek-e a belga reptérre unokahúgomért a jövő héten?... Itt is megmarad makacsul, pedig hazulról néha muszáj elmenni!
A pezsgő pedig együtt jár az új évi köszöntővel számomra (természetesen tiszteletben tartom mindenki választását), bár utána autóval mentem haza és abban a városban, ahol barátnőm lakik, 23 órakor könyörtelenül - takarékossági okokból - minden nap leoltják a közvilágítást!... Én pedig 1 óra után mentem el... Rendőrrel se találkoztam, bár itt 0,5 %-ig engedélyezett az alkoholszint a volánnál - amit persze "gondolomra" senki sem tud felbecsülni... Mindenesetre szerencsésen hazaértem.
Hangulatos, meghitt estétek volt, kedves Rózsa. A kálya lángjai, a szép feldíszített fenyő és a finomságokkal ízlésesen megterített asztal látványa idehozza az évvégi ünnepeteket.
VálaszTörlésNálunk korai, kb este 8-ig tartó és zajosabb "bulizás" folyt, a négy unoka játékával, huncutságaival és hááát, bizony ricsajozásával is kísért családi szilveszterünk volt, fiunk által sütött csodálatosan ropogós, omlós húsú malaccal. Közben a hóesés is megkezdődött késő délután. A család egy részétől búcsúzva, a legkisebb altatás után azért megvártuk az éjfélt, hogy koccinthassunk, természetesen nálunk se marad el a pezsgő ilyenkor.
No és a "batyuzás", az elengedhetetlen. Néha csereberével. Kocsonyát, malacsültet kapni sütikért, angol pudingért cserébe, lilahagymás krumplisalátát adni lencséért, jól megy ez itt felánk is. Csak a dobozok és a tetejük elkeveredése rejtélyes, hiába figyelünk. Olyan ez, mint a fél pár zoknik titka.😊
Egészségben gazdag újesztendőt, és csúszásmentes téli napokat.
rhumel
Kedves Endi, valóban egyszerű, meghitt és hangulatos volt kettesben is, bár megszokott harmadik résztvevőnk miatt aggódtunk és hiányzott jókedve is!
TörlésA gyerekek is jól feldobják a hangulatot, de az enyémek már nagyok, barátnőm egyszem unokája Párizs mellett is most lesz iskolás...
A helyszín Anne nappalija a fahasáb-tüzelésű kályhával, melyet nemrég állíttatott kiegészítőnek, amikor nagyon megugrott a gáz ára...
Omlós, ropogós friss malacsültet tán még sosem ettem! Elképzelem, milyen finom lehetett!