Szinte üres kézzel, két bőrönddel érkeztünk Berlinbe. Minden új és szokatlan volt : az autópályák, a nagyvárosi nyüzsgés - és főleg a fényűző bőség a 2 algériai év után, ahol még vajat is csak bennfentes vásárló kapott a pult alól... Amikor először felmentünk a KDW (Kaufhaus des Westens) utolsó emeletére, ahol terülj asztalkám módjára minden volt a legjobbakból, amit csak e földgolyó kínál, szinte szédülés fogott el : úgy éreztem, mint a kiéhezett, akit hirtelen roskadásig megrakott lakodalmi asztal elé állítanak, hogy egyen, amennyit akar és éhség helyett émelygés fogja el...
A francia megszállási zóna katonai kormánya rögtön a szárnyai alá vett bennünket : az "Aiglon" (Sasfiók - Napóleon fia) nevű szállodában laktunk jó 10 napot (ingyenesen), amíg a lakásunk elkészült a Guynemer francia pilótáról elnevezett parkos negyedben, a Tegel repülőtér mellett : nem véletlenül ott lakott az összes repülős beosztású francia katona és tiszt. Lakásunk ablakából a parkra láttunk és a mókusok az erkélyre jártak szedegetni... A lakás egyébként szoba, konyha, fürdőszoba, nappali és ebédlőből állt és teljesen, az utolsó kávéskanálig fel volt szerelve mindennel. Fiunk születése után, a következő évben igényelhettünk egy nagyobbat, amihez gyerekszoba és vendégszoba bővült : a lakbér maradt a régi, ugyanis a fizetések 15% -át tette ki, a lakás méreteitől függetlenül.
A francia megszállási zóna katonai kormánya rögtön a szárnyai alá vett bennünket : az "Aiglon" (Sasfiók - Napóleon fia) nevű szállodában laktunk jó 10 napot (ingyenesen), amíg a lakásunk elkészült a Guynemer francia pilótáról elnevezett parkos negyedben, a Tegel repülőtér mellett : nem véletlenül ott lakott az összes repülős beosztású francia katona és tiszt. Lakásunk ablakából a parkra láttunk és a mókusok az erkélyre jártak szedegetni... A lakás egyébként szoba, konyha, fürdőszoba, nappali és ebédlőből állt és teljesen, az utolsó kávéskanálig fel volt szerelve mindennel. Fiunk születése után, a következő évben igényelhettünk egy nagyobbat, amihez gyerekszoba és vendégszoba bővült : a lakbér maradt a régi, ugyanis a fizetések 15% -át tette ki, a lakás méreteitől függetlenül.
Az idilli környezetet csak a repülőgépek zaja rontotta meg : akkoriban ugyanis a Lufthansa nem szállhatott le Nyugat-Berlinben, csak a francia, angol és amerikai légitársaságok gépei. Második emeleti ablakainkból a talán 200 méterre levő pályákra láthattunk, ahonnan minden órában rajban szállt fel és le egy csomó gép, pokoli zajjal és bűzzel , s csak éjjél 11 és reggel 6 között pihentek (mint mi is...) Mit mondjak? A 6 év alatt megszoktuk és a lakás hangszigetelt volt, csak az ablaknyitást kellett időziteni...
folyt. köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése