Keresés ebben a blogban

2014. június 8., vasárnap

Nemsoká bezár...

   Immár 12 napja tart a kiállításunk, majd minden délután megfordulok a város központjában. Egyszer-kétszer vittem magammal papírt, munkaeszközt, de az utóbbi napokban nem volt hozzá kedvem, energiám. Az időjárás kegyes velünk, gyönyörűen süt a nap, a csúcsponton 30°-ra is felment. Errefelé azonban mindenki visszatartja a panaszszót: sose lehet tudni, mikor szakad vége hirtelen az áldásos napsütésnek, s ezért inkább elraktározni szeretnénk belőle a szűkösebb időkre!
   Egy képem elkelt tegnap. Ismerem a vevőt, tudom, hogy jó helye lesz nála. Ez volt az:

16 megjegyzés:

  1. Csodálom a tehetségedet! Beszél a kép. nem tudom,hogy ugyanazt mondja-e,mint neked? Elárulod a címét?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Mamka, köszönöm! Hogy kinek mit mond a kép: szerintem hagyni kell beszélni, hogy mindenki azt olvashassa ki, amit éppen neki mond... (én általában lazán fogalmazok a címet illetően, hogy minél szabadabban hagyjam mindenki képzeletét. A címe prózai módon: Akt I., vagy "Kanapén") Neked például miről beszélne, ha tudna?...

      Törlés
    2. :)
      Szomorúság van benne . Talán be nem teljesült vágy ,vagy várakozás a kedvesre ,vagy éppen az ölelés utáni egyedül maradás: már elment a kedves.
      Mindenképpen magányt,nem látszódó sírást mond nekem a kép. Gyötrődést: lelkit.
      Nehéz szavakba öntenem,de érzem.....

      Törlés
    3. Köszönöm, Mamka. Lehetséges. Szép értelmezés.

      Törlés
  2. Milyen érzés elbúcsúzni egy alkotástól?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Éva, olyanok, mint a gyerekeink. Az alkotásukba beleadjuk minden tehetségünket, jóakaratunkat, de nem magunknak teremtjük őket, hanem mások és saját örömükre! Hadd éljék saját életüket. Belőlunk is visznek egy darabot.
      Ha valaki képes pénzt kiadni érte, akkor biztosan beleszeretett...

      Törlés
  3. Az akt fényei és felvett póza engem a magzat elhelyezkedésére emlékeztet. Tévednék? Szép tiszta ez a kép.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mick, köszönöm. Érdekes gondolat. Általában szeretem a tiszta, nyugodt pózokat. Nyilván saját inspirációink, netán lelkivilágunk határozza meg a választást...

      Törlés
  4. Névtelen9/6/14 07:25

    Ennek a testnek lelke van.
    stali

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Frappáns megfogalmazás, kedves Stali! Igen, igyekszem a rajzaimba némi lelket lehelni, valami emóciót kiváltani, s ha szerinted sikerült, örülök neki!

      Törlés
    2. Névtelen9/6/14 16:28

      Két sógornőt is megkérdeztem, mit lát. Mindkettő az életigenlést mondta. És mindkettőjüknek nagyon tetszett a kép.
      stali

      Törlés
    3. Köszönd meg nekik a nevemben, kedves Stali! Én is azt választom, még akkor is, ha néha nem fenékig tejfel!

      Törlés
  5. Nagyon szívesen elmentem volna. :)

    VálaszTörlés
  6. Oly sok mindent takar ez a mozdulat. Elidőztem a nézésével. Rengeteg pillanat sejlett fel az életemből.
    Az olyan képeket nagyon szeretem amik deja-vu élményt adnak.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az a jó, ha minél több értelmezést sugallhat egy kép, egy szöveg vagy zeneszám. Hogy mindenki kisajátíthassa magának... Mert megpendített benne egy húrt...

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...