Keresés ebben a blogban

2015. július 20., hétfő

Tengerpart


  Körülbelül ilyen volt a strand azon a két napon, amelyiken a tízből jó időnk volt! A többi napon az egész ország kánikulától pihegett, kivéve azt a keskeny kis csíkot itt északon, mely a Somme folyó csodaszép torkolatától a belga hatarig húzódik, s amely nekünk jutott... Persze, a tenger rossz időben is szépséges, színeiben változó, frissítő, jódozott levegővel gyógyító... A szél észrevétlenül permetezi ránk a finom sós cseppeket, s egyszerre azon veszi észre magát az ember, hogy nedves a haja, ruhája, anélkül, hogy a víz közelébe ment volna... Apálykor messze be lehet gyalogolni, csak arra kell ügyelni, hogy a hihetetlenül gyorsan érkező dagály körül ne zárjon bennünket valami kis homokszigeten, mert az erős áramlás messze sodorhat, egészen a nyílt tengerig.
   Nekem vissza kellett utaznom, de a gyerekek ott maradtak még pár napig a két másik nagyszülővel. Remélem, visszatér számukra hamarosan a jó idő!

11 megjegyzés:

  1. Élvezem a tengerparti beszámolóidat. Milyen szabad a tér! Itt már ezen a nyáron a sokadik kánikulát kínlódjuk végig, de más a földrajzi helyzetünk, ne csodálkozzunk rajta.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Éva, pár nap múlva megyünk Magyarországra: de jó lenne, ha a kánikula alábbhagyna, csak 10°-ot is!... Egyik helyen sok, a másikon kevés a meleg...

      Törlés
  2. nagyon kellemesnek képzelem ezt a partot (a kép alapján, mert viszonylag mégis kevesen vannak, meg az alapján, amiket mondasz)
    szeretem a tengert, a partját főleg, csak egy kicsit túl hangos nekem (az örökösen fújó szél miatt)
    biztos jó barna lettél ezen a két napon is :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kati, ez a part valóban kellemes, finom homokos (ellentétben a Földközi tengerrel, ahol hozott homokot kell teríteni a legtöbbször kavicsos partra s ott nincs apály-dagály jelenség sem), a szél is csak akkor "hangos", ha túltesz a 60km-en...
      Sajnos, nem volt elég idő a barnára süléshez!

      Törlés
  3. Tengerparton, unokákkal, kedves rokonokkal csak jó lehet. Ha más nem, az emléke, úgy tíz év múlva... :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Klári, a hangulat valóban kellemes volt, még az esős napokon is! A gyerekek nem akarták, hogy elmenjek, az autónál kapaszkodtak belém... Szívfájdító volt egy kicsit, de M.o-ra együtt megyünk.

      Törlés
  4. remek , tágas, szines kép...ugye ti vagytok előtérben?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Aliz, valóban szeretem ezt a strandot (Fort-Mahon), "családias" méretű, hangulatú, s van egy, a képen nem látható homokdomb is, amelyen a gyerekek fáradhatatlanul, megállás nélkül csúszkálhatnak.
      A képen nem mi vagyunk.

      Törlés
  5. Kicsit kevesebb emberrel még szebb lenne a tenger. A nyárhoz hozzá tartozik a kitárulkozás és a nyitottság. Ilyenkor az emberek is jobban viselik egymás közelségét. Csak a magamfajta keresi ilyenkor a nyugodt csendes fövenyeket. Persze hasztalan. Mindenhol ember , ember hátán. Ezért megyek télen a tenger partra. Olyankor kedvemre sétálhatok gondolataimba merülve szinte egyedül. Közben jegesen süvít a szél és a hullámok morajlása egészen mesés. Nem locsognak, hanem zúgnak . Én inkább a téli tenger szerelmese vagyok.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Györgyi, vannak téli képeim is róla, amikor néhány sirályon kivül senki se jár arra... Valóban, akkor is megragadóan szép... és hideg, szeles!
      A hullámok zaját én is szeretem. Van, aki nem tud tőlük aludni: engem inkább elringatnak...

      Törlés
  6. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...