Keresés ebben a blogban

2016. május 12., csütörtök

Irodalmi est a levelezésről (folytatás)

   Elmesélem hát, milyen is volt...
   Hárman telefonáltak, hogy nem tudnak eljönni a hét közepén, egyéb kötelezettségek miatt.
   Gondoltam, nem lesz könnyű, mert az idájárásjelző viharos záporokat jósolt itt északon és kinek lenne ilyenkor kedve 30 km-t is autózni csupán azért, hogy holmi irodalmi csevegést hallgasson ahelyett, hogy nyugodtan tespedjen a tévé előtt?... 
   Este 8 előtt kezdtek érkezni csuromvizesen (a parkolóhelytől az ajtóig ázva), enni-innivalóval megpakolva, esernyőkkel hadakozva... Legtöbben hoztak felolvasni valót is.
   Én kezdtem egy hosszabb bevezetővel, s benne néhány csemegével, közöttük Apollinaire, Céline, Sartre, Beauvoir, Alphonse Allais stb.... stb... levélrészleteivel.
Utána átadtam a szót azoknak, akik megosztani kívántak hozott szöveget. Egymást követték a felolvasások (maximum 2 oldalnyi szöveggel, hogy pergőbb legyen a ritmus) és nagyon változatos témák, hangok vegyültek össze. Ezzel válaszolok is Tamko kérdésére: nem szűkitettem le a témát, szándékosan, hogy minél többen hozzáférjenek. Vannak köztünk volt irodalomtanárok, de olyanok is, akik alig-alig olvasnak irodalmat. Ez utóbbiak hatnak meg engem személy szerint legjobban... Néha véletlenül léptek be az ajtón  -  és itt ragadtak, évek óta már! Jönnek hűségesen, minden hónapban, néha fel is olvasnak, de semmi sem kötelező. Ha a téma komolyabb "szakmai" ismeretet követel, azt is úgy igyekszünk átadni, hogy mindenki hozzaférjen. Nem muszáj hermetikusan bezárkózni egy zsargonba, csak hogy "tudósabbnak" látsszon valaki...
   Nem szeretek senkit kioktatni, hogy mi az "igazi" irodalom. Főleg azokat nem, akiknek nem volt módjukban megtanulni (nyilván őseimet magammal hordozó "poggyászom" miatt).
Kioktatni nem, de oktatni nagyon... Méghozzá úgy, hogy szinte észre se vegyék. Megmutatni, átadni a megérzést, hogy mennyivel nagyobb élmény egy igazi művészi alkotás, mint a ponyva és a giccs.
    A lényeg a boldogság megosztásában van...

19 megjegyzés:

  1. fantasztikus jó lehetett
    nagyon tetszik, amiket mondasz


    (nehéz meghúzni a határt, hol kezdődik a "kioktatás" és hol az "oktatás", mert mindenki máshogy érezheti az adott helyzetben)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Talán úgy fogalmazhatnám meg, hogy a "kioktatásnál" azon van a hangsúly, hogy az illető figyelmét nyomatékosan felhívnám (mint a kiscica orrát a saját ...ba), hogy milyen sz... ízlése van, és megmagyaráznám, mi a jó...
      Az "oktatás" ezzel szemben abban áll, hogy megosztom saját lelkesedésemet a szép irányában. Nem követelek, nem ítélkezek őfelette, hanem megmutatom, nekem miért szép vagy jó valami...
      Nem tudom, elég világosan ki tudtam-e magyarázkodni; az is lehet, más másként érti, csinálja... Nem tételezem fel saját tévedhetetlenségemet (de szép hosszú szó!) sem...

      Törlés
    2. én nem csak a ki- igekötőt hagynám el, egyáltalán illetve nem használnám -az oktatás szót se, cakkompakk:)

      Törlés
    3. Az oktatásnak van egy nemes értelme, amihez még tanár korom óta ragaszkodom...
      Miért kellene kiönteni a fürdővízzel a gyereket is?...

      Ezekben az estékben nincs semmi "ex cathedra", nem kell tőle tartani...

      Törlés
    4. ...mert nem iskolában és nem "gyerek"ekkel szemben zajlik.... (csak az elnevezés ellen van kifogásom)

      Törlés
  2. Köszi a választ :)

    és igen, az email, chat stb. mind elszáll, nem lesz nyoma...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. (ja, és én is jól eláztam tegnap este)

      Törlés
    2. Nem beszélve az írás folyamatának követhetetlenségéről... Nincs szinte több kézirat, a javítás előtti állapot eltűnik.

      Felétek tán még jobban esett...

      Törlés
    3. szegény filológusok - munka nélkül maradnak..:(

      Törlés
    4. Nem tudom, adnak-e száz év múlva árverésen nagy pénzeket X.Y. hibátlan "gépiratáért"...

      Törlés
  3. Mintha kötetlen beszélgetés lett volna, eszmecsere, figyelemfelhívás. Ilyen jó szellemű irodalmi estekre szívesen elmennék.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pontosan ilyen volt, Klári! S tegyük hozzá a végén megosztott finom testi táplálékokat is!
      Jó lenne, ha közelebb laknánk egymáshoz, szerveznénk ilyeneket...

      Törlés
    2. Rózsa, majd egy másik életben.:(

      Törlés
    3. Kár, nagyon kár... Annyi elszalasztott alkalom az életben...

      Törlés
  4. Értelmes időtöltés, gratulálni tudok csak hozzá.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, kedves Éva. Talán kicsit több is: meleg baráti összejövetel is...

      Törlés
    2. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
  5. De szeretnék én egy ilyen társaságban lenni.Próbáltam a falumban egy hasonlót szervezni, de semmi érdeklődést nem tapasztaltam.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az embereket legtöbb helyen nagyon nehéz kimozdítani otthonról este!
      Ezen a vidéken nagy szerencsénk van (azért is lakom még mindig itt!). A társaság tagjai cserélődnek pedig, vannak, akik sajnos meghaltak, elég fiatalon...

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...