Máris január közepén járunk. Pillanatnyilag enyhült az idő, de a tél még biztos nem mondta ki az utolsó szót. "Nem ötte még mög a kutya a telet!", hallom nagyanyám szavait az egyre távolibb múltból, ezzel kicsit életre keltve őt.
Megjöttem a gyógytornáról, ilyenkor még jó érzés, de tudom, hogy holnap reggel úgy fogom érezni magam, mintha mozsárban törtek volna meg. Szerencsére ez az állapot nem tart egy napnál tovább, és a hónapos kezelés elmúltával be kell vallanom, hogy - bár messze még a remélt végeredmény - már tagadhatatlan javulást lehet észlelni. A szakember mindannyiszor megjegyzi : "Madame, azzal tisztában van, hogy az eredmény nagy részben öntől függ?..." Persze, tudom, de mondom is neki, hogy fő problémám a motiváció. Ha van belőle egy csekély, csak azért, hogy elodázzam a pillanatot, amikor teher leszek mások számára...
A hét elején mobil telefonom cyber viharba került : valamilyen figyelmeztetést nem vettem-e tudomásul, esetleg nem értettem, mit akar tőlem a Google vagy az Apple, tény, hogy bedobta a törülközőt, se telefonálni nem engedett, se fényképezni, se kommunikálni a Messenger-ről vagy a Whats'App-ról... Órákat töltöttem el, hogy kibogozzam. Fiam estefelé motorral hazafelé menet megpróbált távirányítani, hogy mit és hogy próbáljak csinálni, de képzelhetitek, milyen egyszerű volt a sisakjában található telefonnal, menet közben, a zuhogó esőben! Ilyenkor önbecsülésem száz sebből vérzik, sokat gondolok valamikori szegedi Móra-kollégiumbeli kedves szobatársamra, és szeretnék Ági lenni, aki egy szempillantás alatt gatyába rázná a mobilomat...
(illusztráció : készül már az újévi lapom modellje...)
Feleségem mobilján is elállítódott valami, aminek helyreállításához a google segítsége is kevés volt. Vendégségben unokaöcsénk elkérte a ketyerét, és kb tíz másodperc alatt megszüntette a problémát. És egy régi emlék. Megvettem az első PC-t egy 486-ost. Akkor az volt a menő. Kaptam hozzá floppykat, és egy útbaigazítást is: ezt tegye a gépbe és installálja! Mit csináljak? Mire az eladó: Van magának tini gyereke? Van - mondom. Akkor nem mondok semmit, kérje meg őt, hogy indítsa el a gépét. :)
VálaszTörlésKedves kis poén, melyet mélyen àtérzek!
TörlésItt sem "ötte még mög a kutya a telet", még van hó, hideg, köd, szürkeség és du. 3 óra előtt villanygyújtás is.
VálaszTörlésMiért függ tőled is a gyógytornád eredménye? Otthon is kellene csinálnod, és ehhez kellene több motiváció?
Mert ha minden betegségünk megléte vagy a gyógyulásunk tőlünk függne, akkor nem is lennénk betegek. Mert ki akarja önként és dalolva bevállani a betegségeket, ha tehetne is ellene.
Annak a bizonyos pillanatnak az elodázása jó motiváció, ennél több nem is kell, egy mélyről jövő kívánság és nagyon emberi.
Jó lehetett végül, hogy megkaptad a fiadtól a távoli segítséget, még akkor is, ha a körülmények nem voltak ideálisak, és azzal, hogy nem voltak " ideálisak", még enyhítettem is a valós helyzeten.
Sokszor érzem, hogy nekem is kellene segítség főleg a számítógépes problémáim kibogozására, mert "csak" használom, de javítani már nem tudom. Ha valami nem úgy van, ahogy megszoktam vagy megakad valami miatt, akkor megáll a tudományom, és nem tudok már tovább lépni.
Nekem is kellene egy Ági!:)
Szép lesz az újévi lap, ebből a kis részletből is látom.
Minden jót kívánok neked!
Éva, pont én is ezt kérdeztem tőle (bár sejtettem a választ) és így is lett : fogynom kell és ehhez nem elég a táplálkozás mibenléte (így se eszek sokat, se cukrosat, se zsírosat, az ebéden és vacsorán kívül nem nassolgatok, bár nem iszok elég vizet), hanem a korábban fekvés és kelés (hajaj, nagyon is tudatában vagyok!) és többet járkálni szabad levegőn (ismét hajaj!)... Sajnos, megrongálódott térizületeimen legfeljebb műtétes protézis segítene (a sok esés és a rák miatti hormonkezelés miatt rongálódtak meg ennyire), de ennek több okból ellenállok... Stb, stb... Azt hiszem, nem is annyira akaraterő, hanem motiváció kérdése : nem szeretem eléggé a mostani életemet és a távlatait, hogy annyi energiát fektessek bele...
TörlésA rajz majdnem kész, remélem, ki tudom majd a lapokat nyomtatni!
Ahogy olvasom kell olyanokat is tenned, amit nem szoktál. Korábbi lefekvés és a séta. Tényleg, hajaj!
TörlésEnergiát pedig jó lenne belefektetni és akaratot is, mert eljön majd az az idő, mikor megbánod, de már későn.
Nem okoskodni akarok, csak magamon is gondolkozom közben, és kalapálgatom a billentyűzetet is, hogy nyoma maradjon.
Fokozatosan csúsztak el rossz irányba a szokások... de most már egyre nehezebb rajtuk változtatni. Hogy megbánom-e? Kezdettől fogva (majd 20 éve) van némi bűntudatom (de ugyebár az "akrázia" nevű kórból nehéz kilábalni, már Arisztotelész is tanulmányozta...) De próbálkozom.
TörlésMélységesen egyetértek a gyógytornászoddal, tőlünk is függ a javulás, főleg úgy értve, hogy otthon is végezni kell a betanult gyakorlatokat - ahogy egyszer régen egy gerincgyógyász orvos mondta nekem, "minden áldott nap végezze!" De nagyon örülök, hogy ilyen gyorsan máris érzel némi javulást, ez mutatja, hogy érdemes!
VálaszTörlésMivel itt ketten is emlegettetek, elárulom, mi a titka a cyber-affinitásnak: a kíváncsiság. Ha probléma adódik, addig kutatok, míg meg nem találom a lehetséges megoldást, aztán vagy sikerül, vagy nem. 😊
Ági, egyelőre nem sok torna van a kezelésben, inkább masszázs térdtől bokáig plusz egy-két egyéb izomerősítő művelet, sőt helyesen járni is próbál újra megtanítani, hogy ne "csoszogjak" öregesen... stb. Valóban csökkentek az állandó fájdalmak (nekem a masszázs mindig jót tett!), de pl. a múlt júliusi nagy esés következményei még nem múltak el a jobb lábamban...
TörlésAzt mondod, elég a kíváncsiság a cyber-affinitáshoz... Hát, ahhoz biztos nincs bennem elég... Sőt, alig merem próbálgatni, nehogy még fokozzam vele a káoszt!...
Masszázs terén nincs tapasztalatom, izomerősítésben annál több van. Például a quadriceps (szép nevén négyfejű combizom) erősítése nagyon fontos a térd mozgatásához, egyszerű gyakorlattal magunk is tudjuk erősíteni. Bár én időnként felvetem a kezelés során, hogy ebben a korban ugyan már hogy lehetne bármilyen izmomat fejleszteni, de mindig határozottan próbál meggyőzni, hogy lassabban, mint húszéves korban, de igenis lehet. Hiszem is, meg nem is, de azért csinálom, már amikor rá tudom venni magam.
TörlésNekem is előhozta a "quadriceps" nevű valakit (akit eddig csak kvízekből ismertem és szét is szedte egy modellen), gondolom, egy szobabiciklizés jót tenne neki. Fejleszti is, pl. úgy, hogy velem szemben ülve a kezét nekitámasztja a sípcsontomnak és fel kell emelnem a lábam, amennyire bírom, jó párszor egymás után... Azért is jók ezek a szeánszok, hogy muszáj hozzá elmennem és nem bújhatok ki a program alól, valami jobbat találva helyette...
TörlésSzerintem is igaza van, amikor azt mondja, hogy továbbra is lehet az izmainkat fejleszteni, akkor is, ha már csak fejben vagyunk 20 évesek...
Múlt héten egy fürge vizsla szaladgált körülöttem a part közelében, ette e havat... eszembe is jutott a régi mondás. Felénk a tél jól tartja magát. A hó helyzet el is vonja figyelmemet a blogtól, hócsata folyik a helyi színtereken. Néha lapáttal, máskor a felszínes felkészülés szóvá tevésével. De nem is ezért írok - bár összetalálkoznál az én gyógymasszőrömmel, akihez időnként szerencsém van, Kissé messze van tőled és tőlem is - Göteborgban él, időnként hazalátogat és akkor megkapom tőle a magamét. Utoljára ősszel találkoztunk, potom 2.5 óra alatt rendbe tett. Azóta nincs fájdalom egyetlen porcikámban sem. Plusz elkezdtem valami kollagénes kapszulát szedni. Mozgás, séta, itthoni munkázás... a torna nem az én világom, bár néha elvégzek néhány karkörzést, ami ugyan édes kevés.
VálaszTörlésKedves Márta, szerencséd van a jó gyógymasszőröddel : ha potom 2,5 óra alatt rendbe tud tenni jópár hónapra, szerencsére nincs komolyabb műteni való vagy egyenesen műthetetlen bajod és ennek csak örülni tudok! (unokaöcsém vitt már erdélyi csontkovácshoz, megúsztam pár véraláfutással, de ő se tudott porckorongot varázsolni az eltűnt helyére...)
TörlésCsatlakozom Rózsa szavaihoz, hálát adhatsz, ha egy masszázs így rendbehoz. A kollagén is csak ott tud porcot szaporítani, ahol még van porc. Szerencsés vagy.
TörlésKöszönöm! Tegnap vendégségben voltam, s hallva miféle betegségek, nyavalyák kerülgetik a korombeli fehérnépet bizony hálát adtam a jól létemért. Olykor a vérnyomás bonyolítja a zéletemet....
VálaszTörlésÉn meg se mertem itt szólalni. Pár hónapnyira a 70-től még mindig nem szedek rendszeresen gyógyszereket. Sajnos a fájdalomcsillapítókat kivéve, amik alkalomszerűek, a fogászati beavatkozásokkor, meg nagyon fejfájós vagyok. Az időközönként (érthetetlen okokból -vagyis a korom miatt) fellépő izületi gyulladásokra, fájdalmakra is szedek nemszteroidost, annyi sose kell, hogy káros melékhatásai legyenek, de kínlódni meg nem akarok. Már nem szaladok lefelé a lépcsőn, (tudnék) és nem rohanok, mert az elmúlt pár év esései figyelmeztetőek voltak. Hogy csak fejben vagyok 20 😂.
VálaszTörlésHa majd tornázni kell, hát ahhoz nagy akaraterőre lenne szükségem nekem is...Minden elismerésem, hogy Ti szorgalmasan jártok a kezelésekre. Kívánom hogy javulást hozzon.
rhumel
Partfalról... 72 múltam novemberben. Szeretek ugrálni, futkározni...unokákkal. Sosem voltam sportos alkat, gyalogolni a covid első telén kezdtem. Kevesebbet, mint szeretnék... társ hiányában, erdő, folyópart... ha lehet a túlparti erdős részen.
TörlésEndi, nekem gyökeres változást a 70-ikkel kezdődő "lépcsőforduló" hozott, s vele a rák körüli problémák lánca : a műtét előkészítése alatt szedett hormontabletták több hónapig, majd utána még vagy 5 évig, mindenféle többé-kevésbé megviselő vizsgálatok (köztük a legkellemetlenebb lévén csontminta-vétel egy gerinccsigolyából, hogy van-e benne áttétel, csak sima helyi érzéstelenítővel, hogy még az enyhe roppanást is hallottam...), a többi elviselhető volt. De azóta enyhén szólva nem vagyok a régi, hiába igyekszem illúziókba ringatni magam, hogy csak akarat kérdése, ugyebár... A hormonkezelés és az esések tönkretették a térdeimet, s még örülhetek, hogy a csípőizületek egyelőre nem hívták fel a figyelmet magukra!... Vérnyomásra, cukorra szedek csak folyamatosan, ha tehetem, mellőzöm a doktorok többi ingerét a gyógyszerek felírására... Sok beteg kéri pedig, mert a hosszú lista megnyugtatja őket.
TörlésMárta, valaha nagy gyalogló voltam, a vágy ma is megvolna, de mással kellett helyettesítenem...
TörlésTanmesém (megtörtént) tán ideillik. A Gelka művezetőjét hívta az áramszolgáltató, hogy javítás miatt lekapcsolják a villanyt. Mire a művezető: Munkaidő van, közlését nem veszem tudomásul, érti, nem ve... és sötét lett a műhelyben. Hogy mikor kapcsolják le a villanyt, hogy mikor áll be a súlyos kopás, nem biztos., hogy rajtunk múlik.
VálaszTörlésKöszönet a jótevő mosolyért, Mick. Jé, tényleg, a GELKA! Vajon megvan még?...
TörlésRózsa, én egy régi GELKA épület tőszomszédságában élek. Nagyon régen megszűnt az itteni tevékenységük, az épület helyiségeit bérbe adták irodai célokra. A Gelka régi szolgáltatásai bizonyára léteznek, csak más formában. (A képed már most is nagyon él.)
VálaszTörlésÉva, a Gelka neve nagyon megmaradt bennem (1974-ben mentem el M.o-ról), hiszen monopólium volt!
TörlésA kép azóta elkészült ezúttal úgy kellett kinyomtatnom, nem tudom, milyen lesz, de az én nyomtatóm egyelőre nem működik jól és az idő sürget...