Keresés ebben a blogban

2011. november 11., péntek

Illyés Gyula: Naplójegyzetek (1979-1980)

Magyar krőzusok

A magyarul beszélők annyi igét csinálhatnak, amennyit kedvük tartja. Ez anyanyelvünknek nemzetközien kiváltságos joga és irigyelt képessége mindazok részéről, akik hírét hallották. A nyugati nyelvek a főnevek elszikesítő szárazsága felé tartanak, eligétlenesednek. 
Mi nemcsak főnévből, de szinte minden hangból, szisszenetből, már-már reccsenésből is teremthetünk igét. Még tulajdonnévből is. "Aladár rája schöpflintett egyet"  -  hangzott el még a Nyugat körében. Valakire tette, aki túlságosan adyzott. Ez a mi egyik gazdagságunk. Hogy szellemünket is fürgébben hasznosítsuk.
    A főnév áll; az ige, a nyelvtan szerint is, cselekszik. Tőle mozog a mondat. Gyakorító igéink tanúsítják, alig van nyelv, amely annyira megőrizte volna a kifejezés ősi hajlékonyságát, mint a magyar. A szavak táncképességét a papírra rögzített mondatokban is.


25 megjegyzés:

  1. Biztató a fordítónak (is).
    Egyébként hallatlanul jó szöveg. Mindig szerettem, ha költő írt prózát. Nem figyeltétek meg, mennyire megemeli a szövegüket az a speciális, versindító látás?

    VálaszTörlés
  2. Ilyen nekem Pilinszky, Radnóti prózája. De a festők látásmódja is nagyon átjön írásaikon. (Bernáth Aurél, Borsos Miklós,vagy a ma élő Váli Dezső blogja.)

    VálaszTörlés
  3. Nagyon igaz! Kedves könyvem volt Bernáth Aurél: Így éltünk Pannóniában önéletírása, néha megyek Váli Dezsőhöz. B. Miklóst nem ismerem.
    Flora, erről jut eszembe: még egy biztató Neked! :)

    VálaszTörlés
  4. épp irtam egy eltűnt kommentbe, korábban, hogy "költő" lehet festő vagy zenész is --- akár - és lám effelé mentek itt a dolgok nélkülem is:) (annyi szinkronicizmusba bukkanok újabban...lépten, nyomon,!:)

    VálaszTörlés
  5. @akimoto: Az biztos, hogy a fordítónak nem könnyű! Az is igaz, hogy ilyen téren minden nyelvnek megvan a sajátos nehézsége egy másikkal szemben...
    Illyés prózáját külön szeretem. Pl. amikor a költői prózáról írt (megkeresem!)

    VálaszTörlés
  6. @akimoto: 2010. jan. 27-i bejegyzés volt.

    VálaszTörlés
  7. @aliz: szinkronicizmus = az érdeklődési területek közelsége?

    VálaszTörlés
  8. @Mick: sajnos, nem nagyon ismerem a magyar festők prózáját, kivéve a festőnek is és írónak is egyaránt kiváló Szántó Piroskát!

    VálaszTörlés
  9. @akimoto: biztatásra nagyon nagy szükségem lenne! (szerettem volna Veled, mint kiadóval dolgozni!...)
    Én meg néha Szűts Miklós blogját olvasgatom: nagy csodálója vagyok a festészetének, főként annak, ahogy a vízzel bánik!

    VálaszTörlés
  10. Flora A Bálám szamarát olvastam.:)
    A Magyar Elektronikus Könyvtárból letölthető Bernáth A. két könyve: Riviéra, és a Tél című.
    SZM. blogját olvasom. Lucskos országútjai tetszenek.

    VálaszTörlés
  11. Flora, ha valamit meg akarnál beszélni, lehetséges. Van Skype a gépemen.
    Szűts Miklós képeit én is szeretem, de a fotóit még jobban. :)

    VálaszTörlés
  12. Megnéztem Illyést. "Álruhás versek". Csak költő tudhat ilyet kitalálni. :)

    VálaszTörlés
  13. @Mick: nekem megvan (és persze olvastam is!) a "Bálám szamara" és az "Akt" is! Nagyon tetszettek!
    Bernáthnak utánanézek, mihelyt lesz egy kis időm! Köszönöm az útbaigazítást. (festményeit szeretem!)

    VálaszTörlés
  14. @akimoto:

    http://flora.over-blog.org/article-gyula-illyes-1902-1983-extrait-de-son-journal-43482925.html

    itt megvan a szöveg francia fordítása (a maga ártatlanságában tőlem)
    Kedves Akimoto, ez csak olyan költői felkiáltás volt: milyen jó lett volna annak idején Veled, mint kiadóval együtt dolgozni! Viszont az biztos, hogy magyarul semmi - a kiadhatóság szintjét megütő tervem nincsen, sőt, attól félek, hogy nem is lesz soha (képesség híján...) Furcsa módon, magyar nyelven a tehetetlenséghez (= tehetségtelenséghez) még nagyobb a kritikai érzékem, s rettentően röstellnék valamit egy kiadó szeme elé kitenni, ismerve ráadásul egy kicsit a kiadói berkekben uralkodó erkölcsöket (a helyzet magaslatáról lecsapó megvetést... Nincs lelkierőm még kipróbálni sem! Ami kevés időm az életből maradt: "Carpe diem!" )

    VálaszTörlés
  15. Flora, szerintem, csak magadnak, azért utánanézhetnél, mások hogyan csinálják. Például van Lengyel Balázsnak Áprily Lajos fordításairól egy értő elemző tanulmánya, miért ne olvashatnád el a gyötrelmek enyhítésére. Áprily Turgenyev prózáit istenien fordította, az eredeti és a fordítás összehasonlítása nagy találatok forrása lehet. Van egy versfordítás kötete is Áprilynak,érdemes belenézni.

    Nem tudom, mostanában milyen erkölcsök uralkodnak a könyvkiadókban, vannak irodalmi lapok is (csak úgy mondom).

    VálaszTörlés
  16. flora a szinkronicizmus annál sokkal-de sokkal több... Jungnál nézz utána, de majd visszatérek rá!

    VálaszTörlés
  17. @akimoto: köszönöm, kedves Akimoto, a Lengyel Balázs tippet, nem ismertem ezt a könyvet. Nem is annyira a fordítás, mint inkább az írás foglalkoztat ma már, arra a maroknyi megmaradt évre ez is elég... Van 1-2 konkrét ötletem is, folyamatban levő munkák (franciául, persze, a már régebben tárgyalt okokból...), s még csak gondolatban létezők is...
    Ismerek irodalmi lapokat is, mi is szerkesztettünk egyet 10 éven át, sőt, Gilbert halála után egyedül irányítottam 3 évig...

    VálaszTörlés
  18. @aliz: persze, kedves Aliz, a "raccourci" mindig nagyon pontatlan és lerövidítő. Ismerem a jungi szinkronicitást, csak az a baj, hogy nehezen hiszek benne teljes mértékben... (franciául olvastam, így nehezen tudom szakszerűen magyarra ültetni)A neked írt vászom röviden arra akart utalni, hogy hátha nem is a szinkronicitás, hanem egyszerűen az okozta a hasonló témák felbukkanását, hogy blogjaink érdeklődési szférája hasonló...

    VálaszTörlés
  19. talátam egy bejegyzést neked a szinronicizmusról (a sok közül):
    http://lineas.freeblog.hu/archives/2010/10/17/isteni_egybees%C3%A9sek/

    amiről irsz az az egész és rész viszonyára világit rá... én az egészre próbáltam terelni a figyelmet!

    VálaszTörlés
  20. @aliz: "az isteni egybeesések"-et talán könnyebb azoknak elfogadni, akik hívők maguk is... Ami nem az én esetem. Annak ellenére, hogy a mások elképzeléseit is tiszteletben tartom.
    Szerinted talán a "véletlen" is a szinkronicitás megnyilvánulása? (pl. a skarabeus bogár ablaküvegre csapódása) Ezek szerint szinte mindenben "jeleket" kellene látnunk...

    VálaszTörlés
  21. kár hogy ilyen elutasitó vagy! van egy anekdota egy rabbi és egy ateista közt, a poén valami ilyesmi: abban az Istenben akiben maga nem hisz, én sem hiszek. előbb azt kellene tisztázni... hogy miben nem hiszel!:)mit értesz "hívő"-n?..nem minden véletlen szinkronicizmus, viszont nem lehet a szinkronicizmust véletlennek batatellizálni!és igenis: "jelképek erdején át visz az ember útja", Baudleairé is pl. biztos...:) és nem "elképzelések" ezek, és egyltalán nem kelel "tiszteletben tartanod..:) de győzködni se azt aki nem "hisz" benne...
    (pl.statsztikailag vizsgálatokkal lehet igazolni hogy mikor több valaminek előfordulása mint a véletlen várható lenne... (parapszichológiai laborkutatások - ami teljesen független mindenfajta "hittől")

    s hogy véletlen-e? valóban néha nehéz eldönteni, de MI AZ HOGY VÉLETLEN, egyes vélemények szerint nincsenek véletlenek, azaz semmi se véletlen!!! (attól, hogy nem "véljük" előre...:):(én jobb szeretem úgy látni a világot, ahol összetartoznak, egybecsengenek, felelnek egymásnak a dolgok..., éppen hogy igy tűnik értelmesnek, egységesnek - és nem esetlegesnek, véletlenszerűnek!!!)

    VálaszTörlés
  22. @aliz: "én jobb szeretem úgy látni a világot, ahol összetartoznak, egybecsengenek, felelnek egymásnak a dolgok..., éppen hogy igy tűnik értelmesnek, egységesnek - és nem esetlegesnek, véletlenszerűnek!!!)" - mondod. A te kialakult világképedet teljes mértékben tiszteletben tartom - ennél jobbat nem mondhatok s nem értem, miben találsz "elutasító"-nak?
    Hogy ki a hívő? Aki egy teremtő erőben, gondolatban (principe créateur) hisz, akár istennek, akár másnak nevezi... De ez a téma már nagyon messzire elvezetne.

    VálaszTörlés
  23. ...és az miért (lenne) baj...? látod?ezt értem "elutasitáson"...:) (ha úgy tetszik - a te meghatározásod szerint - az egész mindenség teremtő erő(k) megnyilvánulása... és ez a jelenre is érvényes (és a jövőre is... (a zsidó vallásban Isten neve pl épp ezt jelenti, a létezést: "vagyok, aki vagyok", de a héberben az ige (itt a létige,) egyszerre múlt - jelen- jövő időt jelöl)De ez már tényleg messzire vezet...egyszerre valahogy önmagunkhoz is netán...(?) (ahogy "már a görögök" megmondták:Ismerd meg magad, hogy....) egyébként a szinkronicizmusra csak tényleg "véletlen" voltak abban a bejegyzésben Istenre utaló példák...annyi másfelé van, lehet...úgyhogy hagyjuk, valóban...:) (igazán nem vagyok "hittéritő":)

    VálaszTörlés
  24. @aliz: nem "baj", hogy messze vezetne, hanem hogy a körbejárására sok idő és más keret kellene. Nem lehet ezt a nagy kérdést csak úgy 3-4 mondatban összecsapni...

    VálaszTörlés
  25. ez igaz, de kilépve ebből a körből és mégse... ajánlom még ezt az (3-4 mondatnál azért kicsit hosszabb) irást - ezt már szerencsére nem tőlem!:) , tegnap találtam "véletlenül" -(de ez IS lehetne némi magyarázat a szinkronicizmusra, meg a "valóságra" amiről talán a mindennapokban téves elképzeléseiNK vannak) (ill. általában másképp mutatkozik, pedig a mélyben ez az egy-ség (aminek egy megnyilatkozása lehet a szinkronicizmus
    is:
    http://www.friweb.hu/aranylaci/holoworld/holoworld.htm

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...