 |
| Murielnél (a képeken a résztvevők csak kis töredéke) |
Október végén nálam volt a soros irodalmi est. A téma federáló: a magyar szerelmi líra néhány, nagyon személyes válogatása. Az egyéni ízlésen kívül a válogatást még nagyban befolyásolta az is, hogy van-e francia nyelvű fordítása a kérdéses versnek. Ez pedig nagyon korlátozott, legalábbis az én tulajdonomban, de a valóságban is alig terjedelmesebb. Hozzá kell tenni még egy kis szempontot: ha volt is fordítás, de szememben nagyon alulmaradt az eredetivel szemben, inkább lemondtam róla...
 |
| ez már nálam készült tavaly |
Kb. 1 jó óra áll rendelkezésre. 15 verset választottam ki, egy részüket magyarul is felovastam a fordítások után, melyeket 5-6 önkéntes felolvasóra bíztam. Ennek mindig örülnek a résztvevők, s elveszi az est merevségét is: szeretem, ha egyre többen vannak "beavatva". Természetesen, a rögtönzött bevezető mellett ugyanolyan rögtönzött összekötőszöveget is mondtam a magam dilettáns módján, mivel nem voltam magyar-szakos tanár, s tudományom nagy részét önképzéssel szereztem...
Kezdtem a "Szeptember végén"-nel, melynek melankólikus zenéje magyarul is nagy hatást keltett, bár rajtam kívül senki sem értett egy kukkot sem belőle. Pilinszkyvel végeztem, az általam lefordított: "Azt hiszem" cíművel, de volt benne Ady, Szabó Lőrincz, József Attilla, Juhász Gyula, Radnóti, Illyés stb. Nyilván messze nem teljes (hogy is lehetne?), de kóstolónak megtette!
Ez a kezdeményezés valamiért Szerb Antal száz híres versét juttatja eszembe. Bilingvis kiadásban...
VálaszTörlésA barátok láthatóan jól érzik magukat nálad. Ha ott lettem volna, én a szőnyegekre fekszem, és még a fonákjukat is megnézem, az egyik mintha szövött, a másik csomózott, atyavilág, de gyönyörűek. Lenyűgöző eleganciát sugároz az enteriőr.
@akimoto: a képen csak egy részük látható, általában 15 és 25 között jönnek össze, ki hogy ér rá, semmi sem kötelező, mégis vannak "oszlopos" tagok... Egyszer voltunk 30-an, de akkor tényleg volt a fiatalok közül a szőnyegen is! (à propos szőnyeg: a képen láthatók - mert 2-3 nincs rajta Törökországból valók, de van algériai is... Szőnyeg- és szőttesimádó vagyok én is! A lakás tényleg "ki van bélelve": szükségem van egy kis melegre...)
VálaszTörlésEgy időben nálunk is voltak irodalmi estek. Az oka igen egyszerű. Sok budapesti települt Veresegyházra köztük voltunk mi is. Mire mindenki hazaért Budapestről a munkából, már nem volt idő a megszokott pesti programokra. Emiatt megoldottuk helyben.
VálaszTörlésKülön aranyos volt, hogy sokan Pestről utaztak Veresre, mert olyan jól sikerültek ezek az irodalmi esték, hogy hamar híre ment. Most, hogy ismét Pesten élünk itt is megtaláljuk a belsőséges hangulatú esteket.
Ma Fellegi Ádám lakásán volt Wagner est. Szerettünk volna elmenni, de nem voltam jól. Emiatt itthon maradtunk.
Színházi esteket is tartanak. Izgalmas kísérletek ezek a kultúra ápolására. Legutóbb Egerben jártunk. Ott Becket: Ó azok a szép napok előadását láthattuk Földszint 2.nevű lakásszinházban Nádasy Erika előadásában. Sajnos minden ilyen kezdeményezés mögött mostanában, vagy a pénz hiány, vagy a politikai nézet különbségek állnak.
@ Flora: Szerintem is jó kis kezdeményezés. Érdekes lehet nézni, hogyan jutnak el magyar költők versei a francia fülekbe. ::))
VálaszTörlés@ Györgyi: Tényleg kezd ez divatba jönni. Nálunk pár hete volt egy filmes este, ötödikén lesz a következő.
Éppen tegnap voltunk egy kis művészmoziban Amodóvar új filmjén, és megcsapott a nosztalgia a vetítők, meg a filmes dobozok láttán. Arra gondoltam, ha nem lenne aggályos a szerzői jogok miatt, valóban lehetne egy otthonokba települt mozihálózatot szervezni, hiszen a vetítőhelyek száma drasztikusan lecsökkent. Pécsett éppen most zárt be a plázamultiplexen kívül egyedül meglévő nagy mozi, az Uránia. Elkeserítő. így mára gyakorlatilag két vetítőhely maradt ebben a nagyvárosban. A környező városokban pedig szép lassan mind eltűntek a vetítőhelyek. :(
Az ilyen otthoni (vagy kis közösségekben megtartott) összejöveteleken azonban tovább élhet a kultúra: az irodalom, a zene, a film. Ez pedig mindenképpen biztató.
@Györgyi: itt először a színház szervezte ezeket a havi estéket, Gilbert (férjem) aktív tagja volt a "comité de lecture"-nek nevezett bizottságnak, mely a beérkező darabokat bírálta el. Halála után a színház megszüntette ezeket az esteket. Néhányan "felvettük a kesztyűt" egyéni kezdeményezéssel, igaz, hogy helyet kell csinálni otthon, de mi az a kis fáradság?...
VálaszTörlés@Zé: a magyar irodalom témája nyilván csak nálam kerül terítékre, évente kb. 3-szor kerül rám a sor. Muriel-nél többnyire költészet zenekísérettel (fia komponál és gitározik), Richardánál pedig - a színjátszással lévén kapcsolata - kis jeleneteket mutatnak be. Szerintem is jó dolog az egyéni kezdeményezés! A kommunizmusban nem hogy nem támogatták, de akadályozták, sőt tiltották is, ezért sokáig bennem sem volt ilyen reflex...
VálaszTörlésA versfordításról mindenkit emlékeztetek
VálaszTörlésWeöres Sándorra:
Az, mégsem az,/Sok ének,hangszer egyetlen sipon,/Festményekről színes fametszetek,/Az, mégsem az:szélfújt árnyéka csak.
Fejből.Lehet, hogy szöveghibás.