Radnóti Miklós: Tétova óda

Mióta készülök, hogy elmondjam neked
szerelmem rejtett csillagrendszerét;
egy képben csak talán, s csupán a lényeget.
De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét,
és néha meg olyan, oly biztos és örök,
mint kőben a megkövesült csigaház.
A holdtól cirmos éj mozdul fejem fölött
s zizzenve röppenő kis álmokat vadász.
S még mindig nem tudom elmondani neked,
mit is jelent az nékem, hogyha dolgozom,
óvó tekinteted érzem kezem felett.
Hasonlat mit sem ér. Felötlik s eldobom.
És holnap az egészet újra kezdem,
mert annyit érek én, amennyit ér a szó
versemben s mert ez addig izgat engem,
míg csont marad belőlem s néhány hajcsomó.
Fáradt vagy s én is érzem, hosszú volt a nap, -
mit mondjak még? a tárgyak összenéznek
s téged dicsérnek, zeng egy fél cukordarab
az asztalon és csöppje hull a méznek
s mint színarany golyó ragyog a teritőn,
s magától csendül egy üres vizespohár.
Boldog, mert véled él. S talán lesz még időm,
hogy elmondjam milyen, mikor jöttödre vár.
Az álom hullongó sötétje meg-megérint,
elszáll, majd visszatér a homlokodra,
álmos szemed búcsúzva még felémint,
hajad kibomlik, szétterül lobogva,
s elalszol. Pillád hosszú árnya lebben.
Kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág,
de benned alszom én is, nem vagy más világ.
S idáig hallom én, hogy változik a sok
rejtelmes, vékony, bölcs vonal
                        hűs tenyeredben.

1943. május 26.

A morózus egyéni és közhangulat mindent elborít, mint az ingovány. Mindenki panaszkodik, jogosan vagy járványszerűen  -  mert ez a hangulat nagyon ragályos tud lenni  -  és akinek eddig nem is volt különösebb oka panaszra (legalábbis nem több, mint egy-két hónappal ezelőtt), mintegy tömeghatásként, szolidaritásból is csatlakozik azokhoz, akiknek valóban nyomós okuk van arra, hogy a szakadék szélén érezzék magukat... 

Tegnap ismét felhívtam nagyon kedves barátaimat, hogy érdeklődjek a feleség hogyléte felől. Két évvel fiatalabbak nálam, most kezdik kóstolgatni a régóta áhított nagyszülői örömöket. Február közepén kiderült, hogy a feleségnél hasnyálmirigy-rák lépett fel, melyet már a máji áttételek útján fedeztek fel... A hírre mindenki összeomlott. A férj próbálja családban, barátokban tartani a lelket...

Ilyenkor szoktam elővenni Radnótit, aki igazán tudta, mit jelent a szépséget a halál árnyékában is megtalálni...