Keresés ebben a blogban

2014. szeptember 12., péntek

Nemes Nagy Ágnes: Kakukfű

Kakukfű

A kakukfüvet ismered?
Oly csepp, szelíd, gyengelila,
hogy észre sem veszi a réten
szinte senki emberfia.
De amikor leszáll az est,
mikor a mező szendereg,
s arra járnak az esti lepkék,
a fémes-szürke szenderek,
nagy potrohukat, fejüket
befonja akkor, mint a fátyol
a kakukfű mézes szaga
s lebukfenceznek illatától.

6 megjegyzés:

  1. Eszembe jutott, mikor kakukkfüvet kaptam tőled!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem is! Sőt, azóta mindig megjelensz egy röpke pillanatra, valahányszor szedek belőle a kertben!

      Törlés
  2. milyen szép szó: "gyengelila"

    VálaszTörlés
  3. A "fémes-szürke szenderek" se rossz!

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...