Keresés ebben a blogban

2015. augusztus 17., hétfő

Az idő csalóka játékai

   Nem hittem a szememnek!... Mint ahogy Te sem fogsz, kedves olvasóm, aki csak virtuális formában ismersz, az előbbi bejegyzésem fotója alapján a jelenlegi leghűségesebb változatomban, melyből szeretnék még legalább húsz kilót lefaragni (a lehető legkesztyűsebb kézzel...), esztétikai, egészségi és önbizalmi okokból...
   Ha mindez sikerülne is  -  ah, utópia! vasakarat!  -  ambícióm messze lemaradna fiatalkori súlyom mögött, melyről már csak Ági és az alábbi epizód tanúskodik.
   Lucie unokám imád régi holmik között kutakodni. Mindszenten aztán kiélhette kreatív hajlamait, s időnként változatosnál változatosabb öltözékekben jött elő, sokszor még egy-egy, rongyos zsákból előhúzott darab is megihlette, ötletesen maga köré csavarintva azt. 
az előtérben én és partnerem
Lucie 9 éves múlt 
   Egyszer csak az ágyneműtartó mélyéről előhúz egy fehér ruhát. Hogy és mikor került oda, nem tudom. Éppen 50 éve volt rajtam, negyedikes gimnazista korom iskolabáljára készült, én magam terveztem és varrattam meg kedvenc varrónőmmel, aki minden ötletemet meg tudott valósítani! Még emlékszem a bál hangulatára is a Fekete Sasban, a hónapokig tartó próbákra (a nyitótánc tangó-boleró volt), a művészi hajkölteményekre, melyek a végére ugyancsak összeomlottak, a tűsarkú és tűorrú fehér cipőkre, amelyek azóta se voltak a lábamon...
   Lucie azonnal belebújt a csipkebetétes fehér ruhába  -  és csodák csodájára, mintha 9 és féléves formás kis testére szabták volna! Mellékelten két fénykép: az egyiken én 18 évesen az említett bálon (a ruha alatt azóta eltűnt alsószoknya is volt), a másikon Lucie unokám a lugas előtt, 9 és fél évesen: éppen feleannyi, mint nagyanyja volt hajdanán! Bizonyítéknak két fénykép, melyet pontosan 50 év választ el...

8 megjegyzés:

  1. Akár fiatalon, akár idősödve, olyan jó szépen öltözni! (Lucie pontosan tudja, látom.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ebben (is) teljesen egyetértünk, Klári! Igen fontos, hogy tetsszünk saját magunknak is és egyben jól érezzük magunkat egy ruhában.

      Törlés
  2. Tetszik, hogy Lucie keresgél és talál a régi holmik között. A múlt emlékeinek megmentője lehet.
    Azon is gondolkoztam, hogy neked milyen lehetett őt látni a te régi emlékeket idéző, de már az unoka által viselt ruhában.
    Szép írás...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Éva, én magam is ezt műveltem az ő korában! S hogy milyen volt őt hirtelen ebben a ruhában meglátni? Egyszerre megdöbbentő (ez a ruha sok emléket takar) és megragadó, mintha az akkori bőrömbe bújt volna... Ez attól is van, hogy a tárgyakhoz különös kapcsolat fűz.

      Törlés
  3. Ez nagyon tetszik! Hogy megmaradt az a ruha, az külön fantasztikus - és milyen jó, mert lám, a harmadik nemzedék tudja értékelni! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ági, a ruha az 50 év alatt általam ismeretlen pályát futott be... mindig otthon maradt a szekrényben, mint más ruháim is, melyekkel anya szabadon rendelkezett: némelyiket kiselejtezte, kölcsön adta stb. Nem kértem őket számon. Csoda, hogy ez az egy megmaradt! Talán azért, hogy Lucie-vel találkozhasson...

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...