Keresés ebben a blogban

2015. augusztus 24., hétfő

Várakozás...


   Az egyik rózsabokor ágai szinte behajlottak a kert közepére, mire visszajöttem. A levendula is jól elterjeszkedett, tele virággal, illattal, méhekkel és lepkékkel. Hiányzott a kert s úgy tűnik, én is hiányoztam neki: nem volt, aki füvet nyírjon és lemetssze az elnyílt virágokat...
   Jó tíz napja vagyok "itthon" és mintha máris hosszú hetek választanának el a mindszenti kánikulától. Remélem, az ősz várat még magára, s megajándékoz egy hosszú és szép "vénasszonyok nyarával": szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy megérdemelném! Szeretteimre gondolok ilyenkor először is. Nem kívánok telhetetlenül különleges ajándékokat, fényes perspektívákat a sorstól, csak annyit, hogy legyen még munkakedvem és derűs napjaim, hónapjaim, talán éveim is... Hogy örülni tudjak  -  Szt. Ágoston szavaival  -  annak, ami az enyém...

10 megjegyzés:

  1. nem is gondolnád Flóra, hogy mikkel tanítasz, hogy mi kerül át mások fejébe a blogban leírt szavak által...

    amikor elolvastam az írásod, először csupán bólogatni kélt kedvem: milyen szépet, (és jól/jót) írsz...aztán a Szt Ágoston utalásod miatt beugrott az én Schaffer Erzsébet által Simone Weil-nek tulajdonított idézetem (http://aja-nagymama.blogspot.hu/2015/08/vihar.html), és kutatni kezdtem jobban, mert valahol az volt az érzésem, hogy felszínes voltam, és nem pontos az eredet megjelölése...
    és hála neked, valóban sikerült, a gyanúm beigazolódott, köszönöm

    https://heidlgyorgy.wordpress.com/2012/11/02/vagyakozni-arra-ami-a-mienk-egy-kozhely-szinevaltozasa/
    http://www.citatum.hu/konyv/L%E1bujjhegyen

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kati, köszönet a linkekért! Én Szt. Ágostonnak tulajdonítottam ("A boldogság annyit jelent, hogy továbbra is vágyat érzünk az után, ami a miénk" -kb. fordítottam franciából), de Heidl Gy-től kiderül, hogy ez is egy olyan örökzöld gondolat, mely már a régi görög filozófusoknal felbukkant!
      Schäffer Erzsébetet még a Nők Lapjából ismertem, de azóta egy könyvét is elolvastam. Jól ír.
      Az első mondatodat külön is köszönöm.

      Törlés
  2. Úgy látszik, nemcsak várakoztak, vágyakoztak is a gondozójukra. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Remélem! Én legalábbis vágyakoztam utánuk...

      Törlés
  3. A rózsáid mintha azt üzennék Neked: Gyere!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Meg is jöttem, Mick. Itt is jó, ott is jó, csak másként... Ott a múlt, de itt a jelen...

      Törlés
  4. Én is úgy érzem, hogy díszbe öltözve várt a kert.

    VálaszTörlés
  5. Igen, tobzódott a zöldben meg a pirosban! Aztán sikerült lenyírnom a füvet, miután 5 napig vártam, hogy elálljon az eső...

    VálaszTörlés
  6. nálunk, mikor anyu nem volt otthon (hanem kórházban), mindig tönkrementek a virágaink (is), mihelyt hazajött, föléledtek!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Talán azért, mert nem volt aki gondozza őket?... fűzöm hozzá földön járó racionalizmusommal, de már érzem is, mint hullik is fejemre szigorú tiltakozó válaszod...
      Az is lehet - miért ne, csak hinni kell benne - hogy valami titokzatos kapcsolat állt fenn közöttük...

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...