Nemsoká itt a december - a hét végén, vasárnap! Ma reggel nagyon fáradtan ébredtem, nemcsak azért, mert rossz alvásritmusom lassanként beidegződött szokássá alakul. A fáradtság érzése elhatalmasodik, s arra sincs erőm, hogy változtassak egyik fontos okán... Ördögi kör - avagy a kígyó saját farkába harap, ahogy a francia kifejezi ("le serpent se mord la queue"). Az idő felgyorsul, a napok is rövidebbek. Közvetlenül az ablakok alatt, már reggel fél 8 körül elkezdtek a fúró- és lapátoló gépóriások sétálgatni, remegtek tőlük a falak is. Állítólag még egy évünk ilyen lesz, ha ki bírjuk várni a végét...
Miért is fekszem olyan későn? Rájöttem, hogy egyszerűen kezdem szeretni az éjszaka csendjét, nyugalmát. Nappal rengeteg inger bombázza az ember tudatát. Nincs időnk megemészteni a tömérdek információt, kereskedelmi és kulturális ajánlatot. Jön a nagy ajándékozási roham, mindenki szeretné kivenni belőle a részét, úgy, mint vásárló, de úgy is, mint ajánló! Sok potenciális ajándékkészítő évi jövedelmének ez a csúcspontja, tisztes százaléka. Kulturális programok, kiállítások számítanak a látogatókra, hiszen a pénztárca ilyenkor könnyebben nyílik meg.
Néha az az érzésem, hogy ringlispilen ülök, forog velem a világ!... Szeretnék leszállni és elbújni egy csendes helyre, mint kamasz koromban, dunántúli vakációim idején. Iduska néném kertjében üldögélni egy kivágott fatörzsön, a szőlőtőkék, kövér répalevelek, az igénytelen, mégis buzgón virágzó törökszegfűk között. Hallgatni a Malomárok csobogását a kertek alól, kezemben könyvvel vagy palettával, fejemben a nyár zsongásával, melyben benne van minden, ami betölti a vakáció fogalmát : a mélységes nyugalom biztonsága, melyet senki sem zavar meg, s ezáltal lehetővé teszi a sok fontos élmény lassú átérzését és a gondolatok leülepedését, beépülését kamasz lelkivilágomba.
Nem bírok bejelentkezniiiii. Tegnap egykor ébredtem, a csend, a nyugalom a Duna fölött vöröslő kiflihold jól esett, de ma szerencsére bepótoltam, pedig szinte soha nem alszom hat óráig. Még akad kint tennivaló, kell hozzá erő, talicskázom a komposztot a magas ágyásokba, még van egy-két forduló. A fagy áldozatait eltüntetem, kitartó virágok köré avart pakolok... a reggeli hideget felváltja szép lassan az enyhülés. (Partfalról írok, ma ködösen kezdődik a nap.)
VálaszTörlésNem tudom, mi lehet a bejelentkezési probléma oka! Nálam a kommentek írása automatikusan megy, mióta a Google Chrommal csinálom...
TörlésNálad viszont kiegyensúlyozottan megy a kinti és benti, a fizikai és szellemi tennivalók aránya... Így sokkal egészségesebb, mint ahogy én teszem!
Én éjjel alszom, nappal pedig ébren vagyok. Így szokta meg a szervezetem, és egyáltalán nem bánom. Míg dolgoztam sokszor voltam a munkahelymen késő estig, akkor későn is feküdtem le. Most hogy nyugdíjban vagyok, másképp zajlanak az estéim és a nappalaim. Egészségesebben.
VálaszTörlésMegértem az okokat, hogy éjjel későn fekszel le. Ott vannak nappal a zajok, a rengeteg inger... Jó lenne, ha befejeznék már a gépóriásokkal a munkát. Elég régóta tart, és ahogy írod, még nem fejezik be egyhamar. Csak ez a ritmus, amit tartasz fárasztó, és nem hiszem, hogy egészséges. Nem akarlak semmiről sem meggyőzni, ez nem az én műfajom. Mindenki úgy él, ahogy tud és akar.
Magamból indulok ki. Én tudom, hogy milyen fáradt vagyok másnap, ha nem alszom ki magam éjszaka.
Tudom, hogy nem egészséges, Éva, és jó, hogy te hallgatsz a megérzéseidre, és tudsz magadnak rendszeresebb életet teremteni! Engem ebben valami akadályoz, azt hiszem, a motiváció hiánya, már elég rég óta... Nem is részletezem, nem akarok senkit "lelombozni" sötétebb árnyalatokkal, nincs erre szüksége senkinek, de született optimizmusom igencsak elfáradt ma már, hiába igyekszem felrázni néhanapján...
TörlésÉn is a csend, a nyugalom miatt ejszakázom A kollegiumi vizsgaidőszakok óta a tanulószoba csöndes, viszonylagos magányát..megszoktam, s ez idezödik föl bennem...Bár újabban rámtör az almosság éjfél előtt . Igaz, felébredek még éjjel. Jut is narad is...
VálaszTörlésÉn egyelőre még küzdök ellene, szeretném, ha az életem még bizonyos enyhe korlátok között folydogálna, hogy legyen rajta némi uralmam (vagy ennek illúziója?...) De a motiváció egyre gyengül, s vele nő a fáradtság érzése...
TörlésTe, Aliz, még sokat eljársz otthonról (ebédelni, kultúrprogramokra stb.) Ez jó, de engem már arra is nehéz elcsábítani, főleg a COVID óta...