"Mindössze oda akarok kilyukadni, hogy a boldogság csak ilyen. Mindig rendkívüli szenvedés tövében terem meg, s éppoly rendkívüli, mint az a szenvedés, mely hirtelenül elmúlik. De nem tart sokáig, mert megszokjuk. Csak átmenet, közjáték. Talán nem is egyéb, mint a szenvedés hiánya." (Kosztolányi D.)
Ezt a rajzot gyorsan csináltam (talán 10-15 perc), emlékszem; a kiállításunkon üldögélve általában rajzolni szoktam, hogy ne teljen ölbe tett kézzel az idő és megihletett a fényképe: markáns arc, szúrós tekintet a világító kék szemek ellenére s főleg a jó fotó kontrasztos lehetőségei. Mindig is szerettem, ha van benne valami erősebb kontraszt s nem puhány, agyondolgozott... (talán még iskoláskori Kohán-csodálatom maradványa...)
nekem a fotón (lehet, hogy nem ugyanazt láttuk) keményebbnek, markánsabbnak tűnt, itt emberibb, kcsit lágyabb... de nagyon elmélyült ... és egyszerűen szimpatikus!:)(talán én egy fiatalabbkori fotóját jegyeztem meg)
egyébként a gyorsaság mutatja az ihletettséget!sokan túlrajzolnak, túlirnak...(az sose a tehetség jele, inkább a tehetetlenségé) te nem tartozol közéjük!:)
Igazad van, a legnehezebb valamit a jó pillanatban abbahagyni, nem "túldolgozni" s ez az írásra is ugyanúgy vonatkozik. Ez az ihlet ellensége. Ugyanakkor a gyorsaságból se legyen "összecsapás", pongyolaság, az "ihlet" elvakíthat... Nehéz egyensúly!
pontosanigy! mint mindenben az aranyközép... csak az ihlet, meg a tehetség nem beszabályozható ennyire, felettünk áll(illetve affölött akinek van olyanja:)
más: tényleg más lehetett a te fotód,az "enyém", a keményebb korábbi, söt, rövid hajú, keményebb... Úgy látszik Beckett is kicsit meglágyult, megszépült öregkorára(?), de meegmaradt az intellektuális ereje, szuggesztivitása nagyon is... s ez látszik a rajzodon...
Nagyon jól megfogtad a személyiségét. Hihetetlenül jó lett ez a kép! A tekintetében van valami olyan kisugárzás, amit a műveit olvasva megérez az ember. Hogy készítetted ezt a portrét?
Köszönöm, kedves Györgyi. Mint Zé-nek válaszoltam, a kiállításunkon üldögélve (felváltva ügyelünk) szeretem az időt ilyesmivel elütni. Mindig is szerettem "kint" dolgozni, az emberek nem zavarnak, sőt... A műhelyek, szakkörök maradványa, melyek hangulata mindig inspirált! Radírt nem használok, a javítgatás lehetősége csökkenti a koncentrációt. Emiatt is készül el elég gyorsan: nem kell kényelmesen elhelyezkedni a lassúságban...
De jó, gondolom saját munka!
VálaszTörlésIgen, a T.R. én vagyok...
VálaszTörlésengem már nem lep(sz) meg! de remek!!!!
VálaszTörlésKöszönöm, Aliz!
TörlésSzeretem az árnyékait. :)
VálaszTörlésEzt a rajzot gyorsan csináltam (talán 10-15 perc), emlékszem; a kiállításunkon üldögélve általában rajzolni szoktam, hogy ne teljen ölbe tett kézzel az idő és megihletett a fényképe: markáns arc, szúrós tekintet a világító kék szemek ellenére s főleg a jó fotó kontrasztos lehetőségei. Mindig is szerettem, ha van benne valami erősebb kontraszt s nem puhány, agyondolgozott... (talán még iskoláskori Kohán-csodálatom maradványa...)
Törlés"Gondolj, gondolj, gondolj!"
VálaszTörlésNeki legalább eszébe jutott valami. Látszik a szemében.
Azt hiszem, ő tényleg pont olyan, mint az írásai...
TörlésMost már tudom, hogy Flora = TR!:-)
VálaszTörlés10-15 perc? Ilyenkor mindig elámulok, és nehezen térek magamhoz!:-)))
Kedves Éva, nagyban gyakorlat kérdése...
Törlésnekem a fotón (lehet, hogy nem ugyanazt láttuk) keményebbnek, markánsabbnak tűnt, itt emberibb, kcsit lágyabb... de nagyon elmélyült ... és egyszerűen szimpatikus!:)(talán én egy fiatalabbkori fotóját jegyeztem meg)
VálaszTörlésegyébként a gyorsaság mutatja az ihletettséget!sokan túlrajzolnak, túlirnak...(az sose a tehetség jele, inkább a tehetetlenségé) te nem tartozol közéjük!:)
Igazad van, a legnehezebb valamit a jó pillanatban abbahagyni, nem "túldolgozni" s ez az írásra is ugyanúgy vonatkozik. Ez az ihlet ellensége. Ugyanakkor a gyorsaságból se legyen "összecsapás", pongyolaság, az "ihlet" elvakíthat... Nehéz egyensúly!
Törléspontosanigy! mint mindenben az aranyközép... csak az ihlet, meg a tehetség nem beszabályozható ennyire, felettünk áll(illetve affölött akinek van olyanja:)
Törlésmás: tényleg más lehetett a te fotód,az "enyém", a keményebb korábbi, söt, rövid hajú, keményebb... Úgy látszik Beckett is kicsit meglágyult, megszépült öregkorára(?), de meegmaradt az intellektuális ereje, szuggesztivitása nagyon is... s ez látszik a rajzodon...
"sötét", rövid hajút akartam irni! bocs...
TörlésNagyon jól megfogtad a személyiségét. Hihetetlenül jó lett ez a kép! A tekintetében van valami olyan kisugárzás, amit a műveit olvasva megérez az ember.
VálaszTörlésHogy készítetted ezt a portrét?
Köszönöm, kedves Györgyi. Mint Zé-nek válaszoltam, a kiállításunkon üldögélve (felváltva ügyelünk) szeretem az időt ilyesmivel elütni. Mindig is szerettem "kint" dolgozni, az emberek nem zavarnak, sőt... A műhelyek, szakkörök maradványa, melyek hangulata mindig inspirált! Radírt nem használok, a javítgatás lehetősége csökkenti a koncentrációt. Emiatt is készül el elég gyorsan: nem kell kényelmesen elhelyezkedni a lassúságban...
Törlés