"Mindössze oda akarok kilyukadni, hogy a boldogság csak ilyen. Mindig rendkívüli szenvedés tövében terem meg, s éppoly rendkívüli, mint az a szenvedés, mely hirtelenül elmúlik. De nem tart sokáig, mert megszokjuk. Csak átmenet, közjáték. Talán nem is egyéb, mint a szenvedés hiánya." (Kosztolányi D.)
Keresés ebben a blogban
2012. március 24., szombat
"Művész család"...
Ma kaptam ezt a rajzot, Alice készítette még ma reggel és hála a modern kommunkációnak, szinte azonnal ideérkezett. Nem tudtam ellenállni a csábításnak, hogy ne osszam meg veletek dagadó (a büszkeségtől is) nagymamai keblem naivan szubjektív felindulását. Mivel a múltkoriban közzé tettem Lucie boszorkányos rajzát, úgy igazságos, hogy Alice se maradjon ki. Most 3 éves és 5 hónapos - 40-50 év múlva bizonyára nem fogja a hónapokat számolni!... Pár héttel ezelőtt még megelégedett a papír intenzív és teljesen absztrakt összefirkálásával, most meg már kezd emberke formája lenni a nagyon is meggondolt színezésnek! Hihetetlen, milyen gyorsan változnak a gyerekek ebben a korban! Felnőtté válva egyre lassúbb a változás. Szerencsére.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Emberke forma bizony!
VálaszTörlésAz a mosoly, amit küld az emberke nagyon tetszik!:-)
Kb. ez az első, amelyiknek majdnem "mindene" megvan, még nyaka is!
TörlésBizony, hogy emberke formája van, ami három és fél éveseknél nem szokványos. Kire ütött ez a gyerek, nem is tudom... :))
VálaszTörlésIgaz, Lucie már sokat rajzolt ekkor is, de őt sokkal több "stimulus" érte, elsőbbségi jogon. Úgy tűnik, Alice is gyorsabban kezdi az akadályokat venni! De ő azért babázni szeret legjobban, amit nénje szinte soha nem tett.
TörlésNem tudom, kire ütöttek, apjuk-anyjuk nem mutatott különösebb tehetséget hozzá...
Jé, ugyan honnan vette, hogy rajzolni is lehet?
VálaszTörlésA figura pedig nagyon vidám és igen határozottan emberke.
stali
Sokat rajzolunk együtt! Gondolom, az ovodában is, meg a szülők is ösztönzik. Nagyon jó alkalom a sikerélményre!
TörlésKisherceg a bolygóján
VálaszTörlésValóban, mintha egy bolygón, esetleg felhőn álldogálna!... Én mindig elcsodálkozom - naiv módon - amikor egy gyerek, aki marokra fogja a ceruzát eleinte és töri a hegyét irgalmatlanul, egyszer csak úgy kezdeni tartani, ahogy kell és kifejező rajzot produkál!
TörlésKérek egy Alice-t én is. Milyen jól összehangolódnánk! (Őrzök jó néhány unoka-rajzot. Kár, hogy elmúlt az az idő.)
VálaszTörlésÉn is igyekszem kihasználni az alkalmakat, tudom, milyen illanékony a gyerekkor! Nagyon szeretjük egymást mindkettővel! Mindegyikhez más a "használati utasítás"...
Törléstökéletes a (gyerek)rajz!(mint általában a gyerekek... mig el nem rontják a... felnőttek:) :(
VálaszTörlésTeljesen egyetértek! A nevelés legtöbbször abban rejlik, hogy letörjük a gyerek spontaneitását. Igy lesz belőle gúzsbakötött, fantáziátlan felnőtt...
Törlés