Keresés ebben a blogban

2013. április 3., szerda

Egy Kányádi vers



Kányádi Sándor: Indián ének


vannak vidékek
ahol az ének
kiment szokásból
ha van is élet
azt hihetnétek
mindenki gyászol

pedig csak védett
helyen az ének
valahol mélyen
szunnyad a lélek
legjobban féltett
gyönge csücskében

vannak vidékek
ahol a népek
csöndben az ágak
jelekkel élnek
beszélni félnek
viharra várnak

8 megjegyzés:

  1. Védett helyen a legjobb az éneknek (is).
    :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az ember egyre jobban összehúzza magát... Itt, Franciaországban is politikai vihar járul a gazdasági válsághoz...

      Törlés
  2. Benne van a "most" lényege!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kányádi ezt a verset egy 1989-ben megjent kötetben publikálta: nyilván a rendszerváltás előtti hangulatot jeleníti meg, Erdélyben...

      Törlés
    2. Akkor úgy fogalmazok, hogy benne van a most "is" lényege akár Magyarországon is. Vagyis sok helyre, időszakaszra alkalmazható vers.

      Törlés
    3. Természetesen egyetértek veled, Éva, nyilván ezért is tettem ide... A nagy versek nemcsak egy adott pillanathoz szólnak, hanem a cseppben benne van a tenger is...

      Törlés
  3. Hát az biztos, hogy a lefojtottság életérzése ez a vers.
    Ha húsvét megújulást, felszabadulást, a természet ébredését, vitaminok keletkezését jelenti, akkor érdemes volna annak is hangot adni.
    Az viszont tény, hogy az európai időjárás jelenleg eléggé vitaminszegény minden tekintetben.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Gondolom, ez a szűnni nem akaró tél is hozzájárul a nyomottság, veszendőség általános érzéséhez legtöbb helyen...

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...