Keresés ebben a blogban

2013. július 7., vasárnap

"Liber mortis"

   A 639 oldalas könyvvé összeállított napló utolsó bejegyzése 1990. február vége. Szabó Magda kisebb-nagyobb kihagyásokkal 8 év óta írta, füzetekbe, papírcetlikre, mikor mi akadt a keze ügyébe, hogy a feltörő gondolatokat, érzéseket rögzítse. Igaz, író volt, mintegy a munkájához tartozott ez a rögzítési kényszer.
   A napló valami más. Nagyon személyes, sokkal inkább, mint bármely próza, de még vers is, mert ez utóbbi formába öntése már maga is "mise à distance", vagyis bizonyos távolság megteremtését igényli. "Amellett, hogy a naplóírás lelki-szellemi szükséglet volt számára, irodalmi igénnyel (és áthúzások, javítások nélkül) vetette papírra a mondatokat: alkotott" mondja Tasi Géza az előszóban.

   Ismerős nekem ez a "belső kényszer", anélkül persze, hogy bármilyen összehasonlításra vetemednék az író Szabó Magdával. Mit is ír erről Sylvain Tesson a "Szibéria erdeiben" ("Dans les forêts de Sibérie", tudomásom szerint még nincs magyarra fordítva) című napló-regényében?

"Jécris un journal intime pour lutter contre l'oubli, offrir un supplétif à la mémoire. Si l'on ne tient pas le greffe de ses faits et gestes, à quoi bon vivre: les heures coulent, chaque jour s'efface et le néant triomphe. Le journal intime, opération commando menée contre  l'absurde. J'archive les heures qui passent. Tenir un journal féconde l'existence."

"Azért írok naplót, hogy a felvegyem a harcot a felejtés ellen, hogy tartalékként szolgáljon az emlékezet számára. Ha nem jegyezzük fel naponta a velünk éáltalunk történt dolgokat, minek is élni: az órák elfolynak, a napok elmosódnak és győz a megsemmisülés. A napló afféle kommandó-akció az abszurditás ellen. Mintegy "levéltárolom" a múló órákat. A naplóírás megtermékenyíti a létezést." (ford. T. R.)


Megint csak meszire kanyarodtam eredeti szándékomtól... Pedig csak Szabó Magda "Liber Mortis"-ának két utolsó rövid bejegyzését akartam ide írni:

1990. február 26.
Ma nyolc éve haltál meg. Én meg Veled együtt. Nyugodjunk békében. Túlvilági ajándékul azt add nekem, hogy visszasegítesz a szakmai kötélre, ahonnan a Creusa befejezése után levetettem magam. Be kell fejeznem a tanulmánykötetet. Ott a Vörösmarty tanulmány feliben-harmadában.

27. 
Szakad a jeges eső.

Igen. Július 7-e van. Éppolyan gyönyörűen süt a nap, mint 7 éve, amikor Gilbert meghalt kora reggel.

13 megjegyzés:

  1. Mindig megdöbbentett , hogy a legkedvesebb szeretteink elvesztésével nem állt meg örökre körülöttünk az idő. Bennünk azonban kicsit mégis megrekedt.
    Csodállak a lendületedért és a belső mosolyodért.
    Fantasztikus erő lakozik benned!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azt hiszem igen, kicsit megrekedt, de meg nem állt...
      Nem tudom, erő-e, vagy csupán mérhetetlen ragaszkodás az élethez, mindennek ellenére, mert egyetlen, visszahozhatatlan, csodálatos kaland...

      Törlés
  2. Öreganyám a könyv végére lapozott, mielőtt hozzáfogott egy kötet elolvasásának, mert egyedül az érdekelte, hogy a végén megtalálják-e a kincset.
    Ha igen, akkor elolvasta a regényt.
    Ha nem, akkor nem olvasta el.
    Mi meg jót nevettünk módszerén.
    Lehet, hogy mégis neki volt igaza?
    :)

    VálaszTörlés
  3. Úgy látszik, mindenkinek szüksége van valahogyan a társára, hogy befejezze a közös munkát.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kérdés: a munka vajon mindig közös marad?...

      Törlés
  4. Mindig kerülnek a kis füzetembe elolvasandó könyvek címei.
    Hányszor fogalmazzák meg helyettünk írók, költők, blogírók, amit mi is érzünk? Sokszor magamra ismerek, és oldja a magamra hagyatottság feszítő érzését. Vannak sorstársak, nincs új a nap alatt stb.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mindent megfogalmaztál, Éva! Ezért is fordulunk újra és újra feléjük, az írók-költők, festők, zeneszerzők - és blogtársak - felé...

      Törlés
  5. gyönyörű színeid vannak azon a képen,

    és igen, a napló, az emlékek gyűjtése, leírása, a fontos dolgok,
    az emlékek
    a Levéltárba is borzongató volt nekem az 1922-es évben írt gyöngybetűs adatokat silabizálnom
    valaki biztos fog olvasni 2013-ról is 90-100 év múlva...
    de nem is neki, magamnak fontos

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A képen a kertemben a mályva, már nőnek a levelei.
      A napló elsősorban nekem fontos. A többi nincs hatalmamban, legfeljebb elégetem, ha lesz időm...

      Törlés
    2. nana! "kézirat nem ég el" - amúgy se (Bulgakov is megmondta:)és Kafka kéziratait semmisitette meg a barátja, pedig...

      Törlés
    3. jaj, kimaradt a "se"...

      Törlés
  6. Azt hiszem, Kafka nem akarta valójában, hogy Max Brod elégesse a kéziratait, különben megtette volna ő maga!...

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...